90012. lajstromszámú szabadalom • Hővédő szigetelés

Megjelent 193Q. évi augusztus hó 16-án. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 90012. SZÁM. — Ve/l. OSZTÁLY. Hővédő szigetelés. Becsey Antal gépészmérnök Budapest. A bejelentés napja 1925. évi február hó 25-ike. Míg az eddigi hővédő szigetelések anyaga valamely hőabsorbeáló szilárd test, pl. rongyhulladék, parafa, sár (agyag) stb., addig a találmány oly hővédő szige-5 telésre vonatkozik, melynek szigetelőanyaga a levegő. Az eddigelé alkalmazott hővédő szigetelések hátrányai a következők: 1. Anyaguk rendesen laza, könnyen 10 pusztul, amennyiben már csekély mechanikai hatások, valamint a szigetelendő testek hőokozta tágulása és összehúzódása folytán is lassan elpusztul, megőröltetik. A hőszigetelő burkolat egészben vagy 15 részben oly anyagokból áll, melyek a magasabb hőmérséklet folytán előbb-utóbb tönkremennek. 2. Az eddigi szigetelő burkolatokon csak a szigetelés tönkretételével végezhetünk 20 javításokat és a lebontott szigetelés többnyire nem használható fel újból. 3. A felhasznált anyagok hőszigetelőképessége problematikus, mert az anyagok többnyire hygroskopikusak, mely kö-25 rülmény folytán hőszigetelőképességük tetemes változásoknak van alávetve. 4. A hőszigetelőan^ag felrakása kényes, vesződséges munka; a szigetelés hatásfoka tehát nem csupán az alkalmazott nyers-30 anyagoktól, hanem a munkás ügyességétől, lelkiismeretességétől függ. 5. A jelenleg használt szigetelő módszerek nem alkalmaznak oly szerkezeti anyagokat, melyeknek thermikus befolyása 35 számítás útján is megállapítható lenne. A jelen találmány mindezeket a hátrányokat levegőnek szigetelőanyag gyanánt való felhasználásával küszöböli ki. A levegő a legjobb szigetelőanyag; a régi hőszigetelő burkolatok is többnyire úgy ké- 40 szülnek, hogy minél több levegőt zárjanak be. Ezeknél a szigetelő burkolatoknál azonban a levegő szigetelő hatása csak másodrendű, sőt ezt a hatást a szilárd szigetelőanyag vezetőképessége kedvezőtle- 45 niil befolyásolja. Ezzel szemben a találmány oly hővédő szigetelésre vonatkozik, mely minden szilárd, hőabsorbeáló anyag mellőzésével, csupán a levegőt használja fel hőszigete- 50 lésre, mely levegő megosztott légrétegek alakjában veszi körül a szigetelendő testet. A találmány tárgyának célszerű kivitelénél az elszigetelendő tárgyat fémlemezek útján több részre megosztott lég- 55 rétegek burkolják. Csövek szigetelésénél ezek a megosztott légrétegek pl. a csövet körülvevő fémköpenyek útján keletkeznek. Minden hőszigetelő burkolatnál egy- 60 felől a vezetés, másfelől a sugárzás útján fellépő veszteségekkel kell számolnunk. Miután megoszlott légterekben hővezetés a felmelegedés folytán előálló légáramlás folytán is fellép, az áramlásnak 65 azt a hatását azáltal csökkenthetjük, hogy a megosztás folytán létesített légrétegeket egymástól is elzárjuk, illetve párhuzamos lemezek útján cellákra osztjuk. Ezen intézkedés nemcsak a konvektív áramlá- 70 sok befolyását csökkenti, hanem a por és korom, stb.-nek behatolását is meggátolja. A sugárzás ellen pedig azzal védekezünk, hogy a szigetelőlemezeket fényes felületű anyagból készítjük, melyeknek elpiszko- 75 lódását az említett légmentes zárással akadályozzuk meg. A mellékelt rajz a találmány tárgyának példaképem foganatosítási alakját