89995. lajstromszámú szabadalom • Szárnyas fonalvezetők kersztirányban csévélő gépek számára

Megjelent 1930. évi augusztus hó 16-án. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 89995. SZÁM. — XlVa/1. OSZTÁLY. Szárnyas fonalvezető keresztirányban csévélő gépek számára. W. Sclilafhorst & Co. Gépgyár Gladbach. A bejelentés napja 1924. évi augusztus hó 6-ika. Németországi elsőbbsége 1923. évi szeptember hó 4-ike. Csévelőgépeknél ismeretes lengő fonalvezető vagy hasítékos dob helyett huzalkengyelekből vagy lemeztárcsákból álló, szárnyas fonalvezető alkalmazása. Ezek-5 nél a huzalkengyelek oly módon vannak kiképezve és elrendezve, hogy azok nemcsak a kerület irányában fekvő vezetőrészt, hanem a fonalvezeték tengelye felé irányuló küllőket is képezik, melyek se-10 gítségével mindegyik szárny két-két agy,ban van megerősítve, azaz mindegyik agy a két szárny egy-egy küllőjét veszi fel. Ennek következménye, hogy a befelé irányzott küllők szintén vezetői szerv 15 gyanánt jutnak hatásra, emellett azonban idővel a fonal által kifejtett súrlódás következtében oly bevágásokat szenvednek, melyek a fonalat könnyen megragadják és szétszakítják, úgyhogy a fonal 20 a fonalvezető tengelye köré tekercseltetik. Ez nagy időveszteséggel jár és jelentékeny anyagveszteség okozója. Ezenkívül a fonal szabad áthaladása ezen ismert l'onalvezetőkön az említett szárnyas kül-25 lök helyzete következtében meg van akadályozva, miután a fonalnak mindig vagy a két jobboldali, vagy pedig a két baloldali szárnyas küllő között kell átsiklania. Az ilyen szárnyas fonalvezető 80 ennélfogva használható ugyan vetülékcsévelőgépek számára, nem felel meg azonban a keresztirányban csévélő gépek számára, még pedig a már megadott okokból, melyek szerint a szárny vezetését 85 nem kizárólag a kerületi részek, hanem a küllőknek sugárirányú részei is eszközlik. A fonalnak a keresztcsévére való biztos felfutása szempontjából, különösen a forduló helyeken, a fonal vezetése a forgó 40 résznek kizárólag kerületi részei által feltétlenül szükséges követelmény. A rendes hasítékos dob ugyan biztosítja a fonalnak a keresztcsévéi-e való felfutását, még pedig" a forduló helyeken is, ezen hasítékos dob azonban, amint ez általában is- 45 meretes, azzal a nagy hátránnyal bír, hogy a forgó tömeg túlságosan nagy, hogy a dob a fonal bevezetése céljából nevezetesen széles keresztcsévék esetében kézzel állítandó meg, főleg pedig, hogy a 50 hasítékos dob belsejében szálló gyapjú gyűl össze, illetve rakódik le. ez pedií? csak nehezen távolítható el és az áthaladó fonalat beszennyezi. A dob belsejének kis mértékű hozzáférhetősége ezerikí- 55 vül különösen azon esetben időtrabló, ha az elszakított, a dob belsejében levő tengely köré tekercselődött, fonalat el kell távolítani. A jelen találmány értelmében azon fel- 60 adatot tűztük ki magunk elé, hogy az említett hátrányokat kiküszöböljük. Ezt azáltal érjük el, hogy a vetülékcsévelőgópeknél ismert szárnyas fonalvezetőket oly módon képezzük ki, hogy a fonalvezető- 65 nek a fonalmozgás fordulóhelyén a fonalat leadó szárnyához csatlakozó küllője vagy más támasztószerve az új fonalmozgás irányában ferdén visszahajlóan van a fonalvezető agyrészéhez vissza- 70 vezetve. Az illető küllő vagy támasztószerv ezen visszahajlítását emellett előnyösen oly ferdeséggel eszközöljük, hogy a küllő vagy támasztószerv teljes egészében a fonalvezető tengelye iránya- 75 ban ide-odajáró fonal mozgáskörletén kívül esik, úgyhogy a fonal a szóbanforgő küllővel vagy támasztószervvel egyáltalában nem is jut érintkezésbe. A találmány tárgyánál tehát a szárnyak a fona- 80