89991. lajstromszámú szabadalom • Cserzésre kész pőrék előállítása ammóniák használatával

Megjelent 19:30. évi augusztus hó 16-án. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 89991. SZÁM. — Xl/a. OSZTÁLY. Cserzésre kész pőrék előállítása ammóniák használatával. Dr. Köliin Ottó g-yáros Darmstadt. A bejelentés napja 1924. évi junius hó 17-ike. A találmány eljárás cserzésre kész pőrék előállítására ammóniák használatával, amely szerint a nyersbőröket és irhákat mindenekelőtt alkáli-, vagy alkáli-5 földfémek vagy ammóniák sóinak többékevésbé tömény oldataiban sav adagolása mellett kezeljük, azután a savat közömbösítjük és adott esetben a sókat kimossuk. Ezután ammóniákkal egyedül vagy 10 pedig más alkálihatású anyaggal kapcsolatosan elvégezzük a szŐTtelenítést. Az ammóniákkal illetve ammóniák- és alkalikus adalékokkal való kezelés előtt vagy után enzimeket is hatni engedünk, hogy 15 a szennyet kioldjuk és adott esetben a szőrtelenítést is elősegítsük. Az enzimek köz^ elsősorban a tripszin-félék jönnek tjjPmetbe. A savat az alkáli- vagy az alkáliföld-20 fémek, vagy ammóniák sóinak oldataihoz akár közvetlenül adagoljuk, akár pedig előbb történik a sóoldatokkal való kezelés és osak azután adagoljuk a savat, hogy továbbra a sav és a sók együttesen hassa-25 iiíik. A sav közömbösítése akár külön munkafolyamatban történhetik, akár pedig a megfelelőleg előkezelt nyersbőröket évs irhákat közvetlenül hozzuk ammóniákkal illetve ammóniákkal és alkalikus ada-30 lékokkal érintkezésbe, amikor is a közömbösítésre szükségesnél nagyobb mennyiségű annmoniákot illetve a.mmoniákot és alkálikus adalékokat adagolunk. Az ammóniákkal illetve ammóniák- és alkálikus 35 adalékokkal való közvetlen kezelés főleg akkor foghat helyet, amikor a sókat nem mossuk ki. Feltűnő különben, hogy a jelen eljárás megengedi, hogy a sók a pőrében bennmaradjanak, noha a cserzési iparban általános elv, hogy a sótartalmú 40 nyersbőrök a hamvazás előtt a sótól megszabadítandók, mert különben nehezen vagy csak hosszabb idő után engedik a szőrt. Azáltal, hogy a sók a bőrökben maradnak, lényeges idő- és energiamegtaka- 45 rítást érünk el, mert a szokásos több órás mosás vagy több napos áztatás elmarad. Az ammóniák oldatban vagy gázalakban alkalmazható. Enzimeknek, pl. a hasnyálmirigy en- 50 zimjeinek használata főleg nem sózott, szárított nyersbőröknél szükséges. Ha tiszta és szívós barkára helyezünk súlyt, célszerű a koppasztott bőröket alkálikus degeszt őszer ekkel, pl. szódával 55 vagy marónátronnal degeszteni, azután osáivázószerekkel, pl. a hasnyálmirigy enzimjeivel csávázni. Az eljárást példaképen a következőkép vihetjük ki: 60 I. Példa. 100 kg sózott borjubőrt 1 kg konyhasó és 1 kg sósav 300 1 vízben való oldatában ványolunk. Ezután a savat közömbösítjük és 1 kg hasnyálmirigy-készítményt adagolunk. Bizonyos idő elmúl- 65 tával a bőröket kiemeljük az oldatból és 4 kg ammóniáknak 100 1 víziben való oldatában ványoljuk. A bőrök egy óra elteltével már koppaszthatók. II. Példa. 100 kg sózott borjubőrt 15 kg 70 konyhasónak 300 1 vízben való oldatában ványolunk és egy nap elmultával 1 kg sósavat adagolunk be. A bőröket 24 óra elteltével kiemeljük az oldatból és 3 kg ammóniáknak és 3 kg szódának 300 kg víz- 75 ben való oldatában ványoljuk. A bőrök már egy óra múlva koppaszthatók. III. Példa. 100 kg sózott marhabőrt 15