89986. lajstromszámú szabadalom • Eljárás hidegben duktilis wolframdrót előállítására
Megjelent 1930. évi augusztus hó 16-án. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 89986. SZÁM. — Xll/e. OSZTÁLY. Eljárás hidegben duktilis Wolframdrót előállítására. Osa Industrielle Beteiligrmgen A.-G. cég- Schaffhausen. A bejelentés napja 1923. évi augusztus hó 11-ike. Németországi elsőbbsége 1922. évi augusztus hó 17-ike. Magas hőfokon, olvadó fémekből, pl. wolframból készült drótokat az eddigi ek járásokkal úgy állítanak ellő, hogy wolframjporból sajtolt rudat magas hőmérsék-5 létre hevítenek, míg a por oly testté zsugorodott össze, mely többé vagy kevés'bbé tömören összefüggő kis kristályokból áll. Ezit a rúdalakú testet magas hömérséklo ten az ismert kalapáló és húzó eljárásy-10 nak vetik alá és ezáltal a kis kristályokból álló rideg rudat fokozatosan duktilis, vagyis hidegben hajlítható és húzható dróttá alakítjuk át. Ezen eljárásinál a kis kristályokból' álló 15 rúd szemnagyságát niem lehet mindig pontosan betartani, úgyhogy a gyakorlatban az egyes fémadagok számos esetben különböző szemcsenagyságú rudakat szolgáltatnak, aminek az a következménye, hogy még 20 a mechanikai megmunkálásnak lehető legegyenletesebb véghezvitele mellett is egymástól eltérő drótok adódnak. Ezzel Sizemben a találmányt képező eljárással mindig ugyanazt a kiindulási anya-25 got kapjuk. Ezen eljárásinál a sajtolt \vol,fraimrudakat egyetlenegy kristállyá vagy kevés kristállyá alakítjuk át. Az ilyen «makrokristály» tulajdonságai mindég ugyanazok és nincsenek véletlen ingado-30 zásoknak kitéve. A makrokristály azáltal ismerhető fel, hogy gyenge maratásnál nagy, egységesen reflektáló felületeket, nem, pedig helyenként különbözőképpen reflektáló felüMe-35 ket mutat, továbbá hogy természetes hasadási felületek mentén hasad és végül, hogy erősebb maratás után szabályszerűen sarkos testté alakul át még akkor is, ha a kiindulási alak körkeresztmetezetű volt. 40 Az eljárást oly módon vihetjük keresztül, hogy fém porból sajtolt rudakat magában véve ismert módon először előzsugorítunk iés azután nagy mértékben, zsugort tuník, mire a rudakat huzamosabb ideig vákuumban, közömbös' vagy redukálóarci 45 ható gázlégkörben oly hőmérséklietekein tartjuk, melyek a fém olvadáspontjához közel fekszenek. Ezen eljárás folyamán a pornak kezdetben mikroszkopikus kicsinysiégű kristályai egymással egyesülnek és 50 igen lassan, csaknem egyenletesen durvulnak, míg végül bizonyos idő után, miely több órára terjedhet, egy helyen makroszkopikus kristály képződik, mely a többinél lényegesen nagyobb és mely a sziornt- 55 szódás kristályokat mosit már aránylag rövid idő, pl. néhámy perc áliaitt magában felveszi. E melltett a kristály oly gyorsan nőhiet tovább, hogy végül a test ezen egyetlen kristályból áM. Az az eset is tehetséges, go hogy még mrjelőltt a kristály az egész sajtolt testre kiterjedt volna, néhány más helyen) is ilyein kristállycsirák képiződnek, melyek mindegyike ezutáin addig nő tovább, míg az előbb képződött, azonos magysági- 65 rendű szomszédos kristályokkal összeütközik ; ezen kristályok azonban egymással nem egyesülnek. Ebben az esetbea a test aranyi nagy kristályból álli, amennyi csira a kezeliésd idő alatt képződött. Az ilyen 70 testből ezután pl. mechanikai úton való osiztás útján több munkadarabot készíthettünk, melyet mindegyike csiak ©gy míak1 rosizkopikus kristályból á!k A kristályoso'dás bekövetkeztéiig lefolyó idő animál' rövi- 75 dfebb, minél magasabbra választjuk a híJ-mérsékletet. A kristályok szám tekintetében megállapítható, hogy egy ós: ugyanazon fémből átló, egyenlő nagyságú rudakban, dle különböző, üzemszerűen előállított férm- 80