89976. lajstromszámú szabadalom • Mótoros vauti mozdony folyadékhajtású áttevőmű közvetítésével való hajtással

Megjelent 1930. évi augusztus hó 16-án. MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 899?6. SZÁM. — V/b. OSZTÁLY. Mótoros vasúti mozdony folyadékhajtású áttevőmű közvetítésével való hajtással. Lentz Hugó építőtanácsos Berlin. A bejelentés napja 1924. évi május hó 15 ike. Mótoros vasúti mozdonyok hajtására folyadékhajtású áttevőművek alkalmazása esetén jelenleg az áttevőmű sekundár szivattyújának egyetlen, darabból 5 álló tengelyét a mozdony mindkét oldalán elrendezett egy-egy forgattyús hajtómű közvetítésével hagyják működni a mozdony hajtókerekeire, úgyhogy zárt erőlánc képződik. A hajtásnak ez a 10 módja azonban azzal a hátránnyal jár, hogy a forgattyús hajtóművek pontos beigazítására (illesztésére) van szükség, ami sok illesztési munkát igényel anélkül, hogy teljesen kizárna minden hibát, 15 a jelen találmány a forgattyús hajtómű pontos beigazításának ezt a fáradságos munkáját feleslegessé teszi azáltal, hogy itt a mozdony egyik oldalán lévő forgattyús hajtómű van mindenkor kap-20 csolva a folyadékhajtású áttevőmű egyik sekundár szivattyújához, míg a mozdony másik oldalán lévő forgattyús hajtómű annak egy második sekundárszivattyújához van kapcsolva. A for-25 gattyús hajtóművek tehát most úgy, ahogyan a műhelyből kijönnek, beépíthetők a mozdonyállványba, minthogy a hajtórudak hosszúságának kisebb pontatlanságai rögtön kiegyenlítődnek azál-30 tal, hogy a hozzájuk tartozó sekundár szivattyú dobja önmagától elforog a szükséges mértékkel (önműködően beáll), ami azonban magának a folyadékhajtású áttevőművek működésére semmi 85 befolyással nincs. Ezáltal a mozdony összeépítésének költségeiben jelentékeny megtakarításokat érünk el. A mellékelt rajzon az 1. és 2. ábrán, a találmány tárgyának két foganatosítási példája vízszintes metszetben van bemu- 40 tatva. A mozdony (a) állványába (b) folyadékhajtású (hidraulikus) áttevőművek vannak beépítve, melyek mindegyikének sekundár szivattyúja a rajzon vízszintes 45 metszetben van feltüntetve. Az 1. ábrán látható foganatosítási példánál a sekundárszivattyúcsoport két, közös tokba beépített (c) és (c') szivatytyúból áll. A sekundár-szivattyútenge- 50 lye itt szintén két, középen megosztott (d) és (d') részből áll és mindkét tengelyrészen egy-egy (c), ill. (c') szivattyú ül. Külső végükön a (d), (d') tengelyrészek egy-egy (e) forgattyút hordanak, 55 melyek egy-egy (f) hajtórúd útján, a mozdony (g) hajtótengelyein ülő (h) hajtókerekekkel vannak összekötve. Ezen kapcsolat folytán itt nyilt erőlánc képződik. Az (f) hajtó- vagy forgattyúrudak 60 felszerelésekor azután mindegyik (c) és (c') szivattyú, külön-külön, önműködően beáll a kellő helyzetbe és így a hajtórudak hosszúságának kisebb egyenlőtlenségei rögtön kiegyenlítődnek. 65 A 2. ábrán vázolt hajtóműnél meg nem osztott, azaz egyetlen darabból álló (c) sekundárszivattyúkat alkalmazunk. Az említett cél elérésére itt a mozdony (h) hajtókerekei, az (a) mozdonyálllvány 70 egyik oldalán, (e), (i) forgattyús hajtóművek útján, az egyik folyadékhajtású játtevőmű (c) sekundárszivattyújának (d) tengelyével vannak összekötve, míg annak másik oldalán, ugyanolyan (e), 75 (f) forgattyús hajtóművek útján, a második folyadékhajtású áttevőmű (c) sekundár szivattyújának (d) tengelyével