89955. lajstromszámú szabadalom • Malomkő illetve őrlőtárcsa

Megjelent 1930. évi augusztus hó 16-án. MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BIRÖSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 89955. SZÁM. — X/i. OSZTÁLY. Malomkő, illetve őrlőtárcsa. Wagner Antal gyáros Gara-Jambol. A bejelentés napja 1924. évi november hó 26-ika. A találmány önmagát élesítő malomkőre vagy őrlőtárcsára vonatkozik, melynek újdonsága az, hogy gyűrűalakú őrlő felületét közök meghagyásával, egymásmellé helye.5 zett porcellán- vagy acéllamellacsoportok alkotják, mely lamellák közötti hézagok a lamellák anyagánál kisebb keménységű töltő anyaggal, illetve ragasztószerrel, célszerűen magnesítkompositióval vannak ki-10 töltve. A malomkő vagy őrlőtárcsa kerületén egyes lamellacsoportok sugárirányban haladnak ,míg ezen sugárirányú lamellacsoportok közötti terekben a lamellák a szom-45 szédos sugárirányú lamellacsoportok egyikével párhuzamosan haladnak. Az egyes lamellacsoportok között a kő mellén is végigvonuló főeresztők vannak elhelyezve. A kő teste az eddigi mesterséges malom-20 kövek vagy őrlőtárcsák módjára, szemcsés kvarcból készül. Atalálmány szerinti malomkőnek vagy őrlőtárcsának előnye a természetes malomkövekkel szemben az őrlőpálya egyenletes 25 keménysége, ellentétben a természetes malomkövek őrlőpályájával, mely egyes helyeken kemény és tömött, másutt pedig lágy és porózus. További előnye a természetes kövekkel L80 szemben, hogy önmagát élesíti, vagyis mesterséges élesítésre nem szorul. A lamellák közötti töltőanyag, illetve ragasztószer ugyanis lágyabb a porcellánnál, illetve acélnál, minek következtében az őrleni való 35 lamellák közötti réseket jobban (és e mellett egyenletesen) koptatja ki az őrlési folyamat alatt, mint a porcellánrészeket. További előnye az, hogy egyenletes őrleményt szolgáltat, még pedig azért, mert a kő mindig egyenlő éles, míg a természetes kövek 40 frissen élesített állapotban jobban dörzsölnek, mint kopott állapotban, de már néhány órai munkaidő után tompulnak, erőszükségletük növekszik, teljesítményük csökken, amikor is a kő melegen fut. 45 A koroundumból készült és más eddigjelé ismeretes mesterséges, önmagát élesítő malomkővel szemben a találmány tárgyának előnye az, hogy strukturája nem szemcsés, tehát nem mutatja ennek a struk- 50 túrának kétrendbeli hátrányát. Az első hátrány abban nyilvánul, hogy a szemcsék egyenlőtlen csúcsai és a különböző irányú szemcseszegélyek az őrleni valóra egyenlőtlenül hatnak és az egyenlőtlenül ható dör- 55 zsölő hatás folytán az anyagot szétszakítják. A második hátrány, hogy a szemcsék meglazulnak, majd lesurolódnak és hogy a lesúrolt szemcsék nem csupán az őr le- 6Q ményt befolyásolják károsan, hanem az őrlőpályába jutva, a munkafelületeket is megsértik. Ezeket a hátrányokat az őrlőfelületnek a találmány szerinti lamellás kiképzésével 65 küszöböljük ki. A mellékelt rajz a találmány tárgyának példaképpeni foganatosítási alakját szemlélteti. Az 1. ábra az őrlőfelület felülnézete. A 70 2. ábra az őrlőjárat egy részén át vett függélyes metszet, nagyobb léptékben. A malomkőnek vagy őrlőtárcsának íkörgyűrűalakú munkafelülete, a találmány szerint, helyenként sugárirányban elhelye- 75 zett és ezekkel párhuzamosan futó (a) lamellacsoportokból áll, melyek között a kő (c) mellrésze is kiterjedő (b) főeresztők