89941. lajstromszámú szabadalom • Gőztúlhevítő
Megj elent 19 3Q . évi augusztus hó 16-án . ^ MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 89941. SZÁM. — Ve/2, OSZTÁLY. Gőztúlhevítő. Török Pál gépészmérnök Budapest. A bejelentés napja 1924. évi augusztus hó 23-ika. Az ismert gőztúlhevítő-szerkezetek kazánok huzamaiba egy összefüggő egységben szereltetnek be, miért is azok beszerelése csak úgy történhetik meg, hogy az 5 elhelyezés helyén az egész falazati részt lebontjuk. Azonfelül az eddigi túlhevítők csak a helyszínen szerelhetők fel és nincs mód arra, hogy teljesen kész állapotban szállíttassanak és szereltessenek be a ki-10 jelölt helyre. Végül az egy darabból álló. egységes túlhevítők igen tekintélyes helyet igényelnek és csövei egyirányú füstgázáram hatása alatt állanak. A fenti hátrányokat jelen találmány ér-15 telmében azáltal szüntetjük meg, hogy a gőztúlhevítőt önálló két vagy több csoportra osztjuk fel, úgyhogy ezek kisebb helyen, esetleg különböző huzamokban helyezhetők el és egymással szelepek vagy 20 más megfelelő zárószervek segélyével párhuzamosan vagy sorba kapcsolhatók, mimellett az egyes csoportokban a túlhevített gőz mennyisége, valamint a túlhevítés hőfoka is a gyakorlatilag megkívánt 25 határokon belül függetlenül változtatható. Minthogy a csoportokra való osztás folytán közel négyzetkeresztmetszetű elhelyező térre van szükség, a túlhevítő csőelemek az egyes csoportokban akkénl 80 rendezhetők el, hogy az egymás mellett lévő túlhevítőcsövek rácsszerűen fedik egymást, miáltal a füstgázáramlás a legjobb melegátadási viszonyok között megy végbe, anélkül, hogy a huzamellenállás 85 kedvezőtlenül befolyásoltatnék. A mellékelt rajz a találmány tárgyát egy példaképem foganatosítási alakban tünteti fel és pedig az 1. ábrán függőleges metszetben, a 2. ábrán viszont vízszintes metszetben. 40 A bemutatott foganatosítási példában az egyik túlhevítő-csoport gőzgyűjtő-kamrái (al, a2)-vel, a másik csoportéi pedig (bl, b2)-vel vannak jelölve. A nedves gőz a kazánból a (c) vezetéken, valamint a 45 (d) és (e) elosztóvezetékeken keresztül a túlhevítő-csoportok nedves gőzt gyűjtő (al), illetve (bl) kamrájába áramlik. A gőzök ezen kamrákból az ezekbe behenge relt vagy peremezéssel beillesztett (f) és 50 (g) csőkígyó-elemekbe jutnak, melyekben felhevíttetnek és túlhevített állapotban lépnek a túlhevített gőzt gyűjtő (a2), illetve (b2) kamrákba, honnan az (i) és (k) vezetékeken keresztül a közös (1) gőz- 5» vezetékbe jutnak. Az egyes túlhevítő-csoportok magukban véve önálló csoportok és a feltüntetett példa szerint egymással párhuzamosan vannak kapcsolva. Ha már most az (e) és 60 (i) elosztó-vezetékekbe valamely elzáró vagy fojtó szervet, pl. (m) és (n) szelepeket iktatunk be, akkor az egyes csoportokban áramló gőzmennyiségek egymáshoz való viszonyát megváltoztathatjuk, miál- 65 tal módunkban áll, hogy az egyes csoportokban különböző hőfokú, esetleg különböző nyomású túlhevített gőzt termeljünk. Az egyes túlhevítő-csoportokban az (f) 70 és (g) csőkígyó-elemek egymáshoz képest rácsszerűen vannak elrendezve, miáltal a füstgázok melegének jobb kihasználása éretik el. A megosztás folytán megrövidült síser- 75 kezeten belül a túlhevítő csöveknek rácsos elrendezése mellett egyszerű módon több kanyarulat képezhető ki az egyes túlhe-
