89929. lajstromszámú szabadalom • Hajtómű

a 3a. ábrában a (4) tengellyel, a 3b. ábrá­ban az (1) tengellyel kapcsolódó karjai nincsenek ábrázolva jobb áttekintés ked­véért. Az összes ábrák az egész rendszer 5 egyes részeinek egyidejű helyzetét mutat­ják, tehát az erőhatásnak vizsgálatánál egyidejűséget kell feltételeznünk. Az (1) tengelynek (9) tengellyel való kapcsolata a 3a. ábrában, a (4) tengelynek (9) tengely-10 lyel való kapcsolata a 3b. ábrában látszik. Az 1. és 2. ábrán gyűrűnek feltüntetett, valóságos (13) és (14) gyűrűket a világo­sabb áttekinthetés kedvéért a 3a. és 3b. ábrákon (13) illetőleg (14) kereszttel he-15 lyettesítettük. Az (1) és (4) koaxiális ten­gelynek a (9) tengellyel bezárt szögét <p­vel jelöljük. Az (i) tengelyre ható forgató nyomaté­kot felbontjuk P erő és (a) kar szorzatára 20 olymódon, hogy a kart a 3a. ábrában je­lölt (a) hosszal vesszük egyenlőnek. A 3a. ábrán látszik, hogy az (a) hossz a (9) ten­gelyre vonatkoztatva, illetőleg (a)-nak a (9) tengelyre merőleges vetülete a. cos 9, 25 tehát (a)-nál kisebb. Mivel pedig a P erő ugyanaz, tehát a (9) tengelyre az ábrák­ban rajzolt helyzetben az (1) tengelyről P . a. cos ® forgatónyomaték adódik át. A (4) tengelynek a (9) tengellyel való 80 kapcsolata a 3b. ábrán látható. Ha a (4) tengely forgatónyomatékát a 3a. ábra sze­rint akarjuk felbontani, akkor azt nem tehetjük az előbbivel azonos módon, mint­hogy a felbontás célja az, hogy e nyoma-85 ték nagyságát a (9) tengelyen kiszámít­hassuk. A 3b. ábra megvizsgálásánál lát­juk, hogy ugyanazzal az esettel állunk szemben, mintha a 3a. ábrában a (9) ten­gelyt vennénk a (4)-nek és az (l)-et (9)-40 nek, tehát a 3b. ábrában a nyomaték Jiarjq, = b. cos <p lesz, mert a (14) kereszt­iek a (9) tengelyhez kapcsolódó ágait kell tekintenünk, hogy a 3a. ábrához hasonló felbontást végezzünk. Ez ágaknak a (4) 45 tengelyre merőleges vetülete együtt b . cos <p . Az (1) és (4) tengely nyomatéka egyenlő nagyságú, azaz Pa = Pib. De most a kar nem (b), hanem csak b . cos 9, ezért a felbontást b. cos <p karral végez­p 50 zük el. Pib = b . cos ©——. Tehát a ' cos © kisebb kar (b. cos 9) miatt az erő na­gyobb lesz. De a 3b. ábrán az összekötő (14) kereszt síkja merőleges a (9) ten­gelyre, tehát erre a tengelyre a (b) kar 55 feljes nagyságában számítandó. így a nyo-P maték a (9) tengelyen —-- b lesz, azaz cos © nagyobb, mint amekkora a (4) tengelyre tényleg hat. A (9) tengelyre hat ennél­fogva egyik irányban egy kisebb, ellen­kező irányban egy nagyobb forgatónyo- 60 maték, világos, hogy a (9) tengely és a vele összekötött (1) és (4) tengelyek is a nagyob nyomaték irányában elfordulnak. A rajz szerinti helyzetben az egész rend­szer (4) tengely nyomatéka irányában 65 forgásba jön. Abban a helyzetben, amikor a két nyomaték a (9) tengelyre egyenlővé válik (ez a szerkezet holtpontja, egy kö­rülfordulás alatt négyszer), ez az ábrák szerinti helyzetből 45°-kai elfordulva kö- 70 vetkezik be, az (1) és (4) tengelyek for­gatónyomatéka felcserélendő. Ez a nyo­maték-átcserélés az erőgépnél úgy követ­kezik be, hogy a holtpontban két-két du­gattyú összezáródik és közé pl. gőz jut be 75 90°-kal való elfordulás után ez a gőzmeny­nyiség leexpandált, mert a forgásirányban előálló dugattyú előresietett, míg a másik hátramaradt és így az előbb egymástól távolálló dugattyúoldalak kerülnek össze 80 és egyúttal a gőzbeeresztő nyílások elé. Míg tehát az előbbi periódusban a du­gattyúk túlsó oldalán levő gőznyomás a dugattyúkat úgy igyekezett eltolni, hogy ezt az összecsukódást a dugattyúknak en- 85 nél az oldalánál elérje, mert ezáltal tolód­tak széjjel azok a dugattyúoldalak, me­lyek közt a gőznyomás volt, a most be­ömlő gáz az összecsukódott oldalakat szét­tolni igyekszik. Látható, hogy ezáltal fel- 90 lép a két egyenlő nagy, de ellenkező irányú nyomaték és látható az is, hogy a hajtómű négy holtponti helyzetében tényleg fellép a nyomatékfelcserélés. A holtponton a hajtóművet átsegíthetjük 95 lendítő tömeggel. Ezután az (1) tengely foglalja el a 3. ábrában a (4) tengely sze­repét és viszont, mert az (1) tengely kar­jai vesznek fel olyan helyzetet a (9) ten­gelyhez képest, mint 90°-kal előbb a (4) 100 tengely karjai. Ha most az előbb leírt fel­bontási módot az új helyzetre ismét elvé­gezzük; 3a. ábra szerint a (4) tengelyre és (3b) ábra szerint (1) tengelyre, látjuk, hogy most az (1) tengely nyomatéka irá- 105 nyában fordul el a rendszer, vagyis az előbbi irányban, mert a holtpontnál már felcserélődtek a nyomatékok és így az (17 tengely nyomatéka forgat a (9) tengely megkezdett forgás irányában. 110 Természetesen az elmondottak nemcsak pontosan az ábrákbeli helyzetre érvénye­sek, hanem egyik holtponttól a másikig. De az ábrabeli helyzetben legnagyobb a

Next

/
Oldalképek
Tartalom