89919. lajstromszámú szabadalom • Emeletes kazán, az első füstgázmenetben eléje épített meredekcsövű kazánnal
Megjelent 1930. évi augusztus hó 16-án. MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 89919. SZÁM. — Ve/2, OSZTÁLY. Emeletes kazán, az első füstgázmenetben eléje épített meredekcsövű kazánnal. Priborsky József mérnök Rodaun Wien/m. A bejelentés napja 1923. évi október hó 27-ike. Ausztriai elsőbbsége 1922. évi november hó 10-ike. A közönséges emeletes kazán hatásfoka ugyan jó és víztere is meglehetősen nagy, azonban gőzfejlesztése igen lanyha, úgythogy a kazán nagy gázmennyiségek hirte-5 len elvétele esetén az üzem szükségleteit nem képes követni. Ezen hátrány kiküszöbölése céljából már javasolták meredekcsövű kazánnak az emeletes kazán elé való építését, miáltal a teL-10 jes kazánrendszer forszírozott üzemi szármára is alkalmassá válik. A meredekcsövű kazán mögött fekvő tűzcsöves, illetve hengeres kazánok a füstgázókat, melyek különösen forszírozott üzem esetében igen 15 magas távozási hőmérséklettel rendeikezinek, a gőzfejlesztés céljára teljesen kihasználják. A találmány értelmében az előépített mierede'kcsövű kazán csövei által képezett és 20 egy második, a tüzelés mellső oldalát lezáró vízcsőfal közös felső, a rostéiy mellső oldalán és annak hátsó oldalán elrendezett alsó hengeres kazán által oly módon vannak egymással összekötve, hogy a n®-25 tély fölötti teret tető alakjában zárják el. A csatolt rajz 1. és 2. ábrája a találmány tárgyának egy-egy foganatosítás! példáját mutatja. Az 1. ábrán az (A) és (B) hengeres kazá-30 nok az (a) csőnyalábbal együtt képezik a meredekcsövű kazánt, mely a hátul fekvő (D) t űz csöves kazánnal fent az egyenes (e) összekötő csődarab, lent pedig a görbe (c) cső útján közlekedik. A (D) kazán alatt a 85 régebbi emeletes (Tischbein) kazánok lángcsöves alsó kazánja helyett az (E) tápvizelőmelegítő foglal helyet, melyen t(beesővé k hatolnak át. Közvetlenül a rostéiy felett van a harántirányú (C) hengeres kazán elrendezve, mely a felső (A) ka- 40 záninal a kettős (b) csőfal, az alsó (B) kar zánnal pedig mindegyik oldalon 2—4 (f) vízcsövek útján közlekedik, mely utóbbi csövek a tüzelést oldalt elzáró falazatban vannak ágyazva. A két (A) és (D) kazán 45 gőzterében a gőzdóm és1 a (d) összekötőcső, valamint részben az (e) összekötőcsőr darab útján is kiegyenlítést létesítünk. Ezen elrendezés következtében az (a) és (b) csövekben a víz a hevítés következté- 50 ben erőteljesen felfelé fog szállni, miáltal az egész rendszerben a következő séma szerinti erős vízkeringés jön létre: A füstgázok a nyilak által jjelzett utat kö- 55 vetik. A 2. ábrán feltüntetett kazánrendszernél az (E) csöves előmelegítő helyett az (El) hengeres kazánt építettük be, mely a forraló kazánokho'z hasonlóan tápvizelőme- 60 legítő gyanánt is szolgál és nagy víztartar lommal rendelkezik. Ezen foganatosítás következtében a görbe (c) cirkulációs cső (1. ábra) elmarad és helyette a két egyenes (c) és (k) csődarab alkalmaztatik 65 (2. ábra). A vízkersingés sémája az előbb ismertetett típushoz hasonlóan a következő: A—e—D—k—Bi—c—B ^ n , b í —C—b Az ismert típusú emeletes kazánokkal szemben a találmány szerinti kazán a rosr- 70 tély oldalt való elhelyezése következtében azon jelentékeny előnyt nyújtja, hogy szerkezeti magassága rendkívül kicsiny. Közel
