89889. lajstromszámú szabadalom • Eljárás az acetilén kondenzációs termékeinek előállítására

Megjelent 1930. évi augusztus hó 16-án. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 89889. SZÁM. — IVh/1. OSZTÁLY. Eljárás az acetilén kondenzációs termékeinek előállítására. Consortium lür elektrochemische Industrie G. m. b. H. München. A bejelentés napja 1925. évi január hó 15-ike. Németországi elsőbbsége 1924. évi január hó 23-ika. Azt találtuk, hogy az acetilénnek gyantához, illetve cupronhoz hasonló kondenzációs-, illetve polimerizációs termékeihez juthatunk azáltal, hogy az acetilénre 5 katalizátorok jelenlétében orgános testeket engedünk hatni. Orgános testek gyanánt, amelyekben, illetve amelyekkel az acetilén kondenzálása foganatosítható, alkalmazhatók az alifás és ciklikus szén 0 hidrogének, mint a paraffin, hexán, methán, benzol, xylol, naftalin, hexalin, to vábbá a szénhidrogéneknek származékai, amilyennek az alkoholok, glikolok, fenolok, kloridok, karbonsavak vagy vegyü.5 letei, pl. oxisavak, halogénezett savak és ezek eszterei stb. Dolgozhatunk ezen tes tek keverékeivel is. A tekintetbe jövő ka talizátorok sorából különösen kiemelendők a higanynak és alumíniumnak sói ÍO A kondenzációs termékek képződését előmozdíthatjuk, illetve tökéletesíthetjük a hőmérséklet fokozásával és sok esetben segédkatalizátorok, különösen savak, alkaliák és bázisok segítségével. Ezek a 55 segédkatalizátorok elősegítik az acetilénnek a főkatalizátorok által megindí tott kondenzációját, illetve polimerizációját. A segédkondenzátorok minőségét és mennyiségét a végtermék kívánt tulaj-30 donságai szerint választjuk meg és a segédkatalizátorokat vagy előzetesen adjuk a főkatalizátorokhoz vagy a folyamat egy későbbi stádiumában keverjük a reakcióeleggyel. 85 1. példa. 900 rész jégecetben melegítés közben feloldunk 74 rész higanyacetátot és a forró oldatba kavarás közben 71 rész benzolszulfosavnak 100 rész jégecetben való oldatát folyasztjuk. A kapott benzolszulfosavas horganyból álló emui- 40 zióba kb. 90°-nyi hőmérsékleten acetilént vezetünk be, mikor is élénk abszorpció lép fel. A folyamat folytatásánál a reakciófolyadék folytonosan sűrűnfolyósabb lesz. Az acetilénabszorpció befeje- 45 zése után még rövid ideig 90—100°-ra melegítjük a reakciókeveréket, mikor is az félkemény, ragadós masszává alakul, amely vízzel való kimosás után gyantaszerű testet ad. 50 2. példa. 1000 rész amilalkoholban 50 rósz őrölt higanyszulfátot emuigálunk. Ebbe az emulzióba 110°-nál acetilént vezetünk be, addig, míg az eleintén nagyon élénk abszorpció csökken. Eközben a fo- 55 lyadék megbarnul és sűrűnfolyósabb lesz. Az abszorpció befejezte után leülepítjük és az üledéktől elkülönítjük. Lehet azt közvetlenül lakk gyanánt alkalmazni vagy pedig az amilalkohol ledesztillálása 60 után a képződött gyantát szilárd alakban kaphatjuk. 3. példa. 1000 rész kristályos fenolban melegítés közben feloldunk 60 rész higanyacetátot és a forró oldatba kavarág 65 közben (17) rész konc. kénsavat folyasztunk. Az így kapott higanyszulfátból álló emulzióba 90°-nál acetilént vezetünk be. Ha a reakciókeverék melegben nyúlóssá vált, akkor a reakciófolyadékot me- 70 legvízzel kezeljük és a képződött gyantát mint félkemény lepényt kapjuk. Ha azonban a reakciókeveréket a képződött lágy gyantának előzetes elkülönítése nélkül tovább melegítjük, akkor kemény 75 gyantát kapunk. 4. példa. 1000 rész száraz benzolhoz 100 rész vízmentes aluminiumkloridot adunk