89885. lajstromszámú szabadalom • Kályhatoldat a füstgázok melegének kihasználására

Megjelent 193Q. évi augusztus hó Ifí-án. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 89885. SZÁM. — Il/h. OSZTÁLY. Kályhatoldat a füstgázok melegének kihasználására. Bozó János gyógyszerész Budapest. A bejelentés napja 1924. évi november hó 15-ike. A találmány a füstgázok m.elegének ki­használására a kályha és a kéménynyílás közé iktatott készülékekre és pedig ezek­nek olyan fajtájára vonatkozik, amelyek-5 ben a fűtött helyiség levegőjével közlekedő csövek vannak elrendezve. A találmány értelmében a füstgázokat függőlegesen el­rendezett csövek hosszirányában vezetjük olyan irányítás mellett, hogy a csöveket 10 felül magasabb hőfokra hevítik, mint alul, minek eredményekép a hőkicserélődés a csövekben áramló levegő és a csövek kö­rül áramló füstgázok között az eilenáranii­lás elvének megfelelően megy végbe. 15 A találmány tárgyának kiviteli példá­ját feltüntető, mellékelt rajzon az 1. ábra vízszintes metszet a 2. ábra I—I vonalában, a 2. ábra pedig függőleges metszet az 1. 20 ábra II—II vonalában. A célszerűen vasbádogból készült, min­den oldalról zárt, csupán két szembenr fekvő függőleges oldalfalán azok közepe táján kiinyúló (al) beömlési és (a2) ki-35 ömlési csőtoldattal ellátott (b) szekrényen több, pl. három (c, d, e) főcsoportban elren­dezett, aluMeliül nyitott függőleges csövek haladnak keresztül; A (b) szekrény közepén elrendezett (d) csövek az (a) beömlési cső-30 toldattal szembe eső csősort alkotnak, me­lyet a hullámos (f) fal és az ennek végei­hez csatlakozó (g) fal, melyek a (b) szek­rény egész magasságára terjednek ki, a füstgázoktól teljesen elzárnak, úgyhogy a }5 (d) csövek és az (f, g) falak a szekrény kö­zepén levegő átjárta választófalat alkotnak. Az (a2) kiömlési csőtoldat szomszédságá­ban lévő (e) csőcsoportot — amely a fel­tüntetett esetben csak egy csőből áll — a (g) fal végeihez csatlakozó (hl, li2) 40 választófalak akként zárják el a többi cső­csoporttól, hogy az (e) csőcsoportot magá­ban foglaló, az (a2) kiömlési toldattal közlekedő tér csak a (hl, h2) falak alsó részén alkalmazott (il, i2) nyílásokon ke- 45 resztül közlekedik a (c) csőcsoportot ma­gában foglaló térrel. Az egész (b) szekrényt (k) köpeny veszi körül, amelynek (1) lábai a köpenyhez erősített szögletvasak alkotta (m) vezeté- 50 kékben magasságirányban állíthatók és be­állítás után (n) csavarokkal rögzíthetők, hogy a készülék magassági helyzetét a kályha kiömlési nyílásának magassága sze­rint változtathassuk. A (b) szekrényt a 55 (k) köpenyhez, ill. ennek (m) vezetékeihez erősített (o) szögletvasak támasztják alá. Az (al) csőtoldaton a kályhából be­ömlő forró füstgázok az (f) falba ütközve a (b) szekrényben lévő levegőénél vagy 60 gázokénál kisebb fajsúlyúk folytán a (c) csoport elülső (cl, c2, c3) csövei között felfelé áramlanak, m,ajd a (c) csoportnak oldalsó és hátsó (c4, c5, c6, cl) csövei körül útjukat lefelé kénytelenek venni, 65 mert csak a (hl, h2) falak alsó végében levő (il, i2) nyílásokon keresztül juthat­nak az (e) csőnek vagy csőcsoportnak a (k2) kiömlési csőtoldattal közlekedő te­rébe. A füstgázok tehát mindvégig lénye- 70 gileg a csövek hosszirányában áramlanak és eközben a (c) és (d) csoportok csöveit vagy hosszúknak felső felén vagy pedig felülről lefelé való áramlással hevítik, mi­nek folytán e két csoport csöveit, tehát az 75 összes csöveknek túlnyomó részét leiül magasabb hőfokra hevítik, mint alul, úgy­hogy a csövekben alulról felfelé haladó

Next

/
Oldalképek
Tartalom