89867. lajstromszámú szabadalom • Átvivő berendezés

— 6 — sülése után az (X, Y) és (Y, X) visszhangelnyomó egységek működésre alkalmatlan állapotba jutnak. Ha az (X) állomáson a feltüntetett négyhuzalos áramkör 5 és a rajzon fel nem tüntetett, bal irányban terjedő négyhuzalos áramkör között összeköttetést létesítünk, akkor először az előbbi összeköttetés létesül. Az (X) állomáson elrendezett jelentkezési zsinór-10 áramkör ezután áramkört létesít, amely az (F3) és (G3) reléket hozza működésbe. Bár az ismertetett munkafolyamat eredménye, hogy meg van az a törekvés, hogy az (X, Y) és az (Y, X) visszhangelnyomó 15 egységek működésre alkalmas állapotban maradjanak, ezek az egységek azonban az (Y) állomáson létesített összeköttetés révén már működésre alkalmatlan állapotba jutottak, úgyhogy állapotváltozás 20 nem következik be. Az (X) állomástól balra terjedő négyhuzalos áramkör kapcsoló rúgóinak dugaszolásánál az (X) állomás baloldalán szükséges visszhangelnyomó készülék ugyanolyan módon jön 25 működésre alkalmatlan állapotba, amint azt az (Y) állomástól az (X) állomásig terjedő négyhuzalos áramkörrel való öszszeköttetésnél ismertettük. Ha tehát a teljes összeköttetés létre jött, a visszhangel-30 nyomó egységek csupán egyik párja jön működésbe, vagyis az (Y, Z) és (Z,Y) egységek, amelyek a (Z) állomástól az (Y) állomásig terjedő négyhuzalos áramkörrel vannak összekötve. 35 Természetes, hogy az előzőkben ismertetett általános alapelvek a legkülönbözőbb módon valósíthatók meg anélkül, hogy a találmány lényegétől el kellene térni. 40 Szabadalmi igények: 1. Átvivő berendezés több átvivő áramkörrel, amelyek egymás után kapcsolhatók és mindenik áramkör visszhangelnyomó egységek párjával van össze-45 kötve, amelyek közül az egyik egység az egyik irányban átvitt áramok behatása folytán jön működésbe és az áramkört az ellenkező irányban való átvitel számára alkalmatlanná teszi, 50 míg a másik egység az ellenkező irányban átvitt áramok behatása folytán jön működésbe és az áramkört az előbbi irányban való átvitelre teszi alkalmatlanná, jellemezve az áramköröknek egymás után való kapcsolású- 55 nál működésbe jövő oly segédeszköz által, amely az összes visszhangelnyomó egységeket az egyik pár kivételével működésre alkalmatlan állapotba hozza, mimellett ezek közül az egyik 60 egység az egyik irányban átvitt áramok behatása folytán és a másik egység az ellenkező irányban átvitt áramok behatása folytán jön működésbe. 2. Az 1. igénypontban védett átvivő be- 65 rendezés kiviteli alakja, jellemezve azáltal, hogy az átvivő áramköröknek egymás után való összeköttetésére szolgáló segédeszköz azon segédeszköz vezérlésére szolgál, amely a visszhangéi- 70 nyomó egységeket működésre alkalmatlan állapotba hozza. 3. Az 1. és 2. igénypontban védett átvivő berendezés kiviteli alakja, jellemezve azáltal, hogy az említett segédeszköz 75 működésekor működésre alkalmas állapotban maradó visszhangelnyomó egységesek közül az egyik az egyik átvivő áramkörrel és a másik a másik átvivő áramkörrel áll összeköttetésben. 80 4. Az 1. és 2. igénypontban védett átvivő berendezés kiviteli alakja, jellemezve azáltal, hogy a működésre alkalmas állapotban maradó visszhangelnyomó egységek párja az említett segédesz- 85 köz működésekor az egyik átvivő áramkörrel jut összeköttetésbe. 5. Az 1—4. igénypontokban védett berendezés kiviteli alakja, jellemezve azáltal, hogy az átvivő áramkörpároknak 90 egymás után való összeköttetésére zsinóráramkör van elrendezve és a visszhangelnyomó egységeket működésre alkalmatlan állapotba hozó segédeszköz a zsinóráramkörrel áll összekötte- 95 tésben. 6. Az 5. igénypontban védett átvivő berendezés kiviteli alakja, jellemezve azáltal, hogy a zsinóráramkörnek az egyik átvivő áramkörrel való össze- 100 köttetésekor az ezzel összeköttetésben álló visszhangelnyomó egységek befolyásolást nem szenvednek, ha azonban a zsinóráramkör a másik átvivő áramkörrel jut összeköttetésbe, az ezzel ^95 összeköttetésben álló visszhangelnyomó egységek működésre alkalmatlan állapotba jutnak. 1 rajzlap melléklettel. Pallas nyomda, Budapest.