89861. lajstromszámú szabadalom • Címezőgép kiiktatható nyomtató párnával

Megjelent 1930. évi augusztus hó 16-áit. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BIR()SA<? SZABADALMI LEIRAS 89861. SZÁM. — IX/e. OSZTÁLY. Cimezőgép kiiktatható nyomtató párnával. Adrema Maschiiienbau G. m. b. H. Berlin. A bejelentés napja 1923. évi november hó 30-ika. A találmány kiiktatható nyomtatópár­nával ellátott, címező vagy hasonló nyom­tatógépre vonatkozik, melynél a nyom­tatópárna kiiktatására a nyomtatóemelő 5 fejében ágyazott beállítóhenger szolgál. Ha ugyanis egy ilyen címezőgépet, a gé­pen keresztülhaladó nyomtatósablónok által megnyomtatandó lista önműködő, szakaszos továbbkapcsolására szolgáló, ji.O önmagában véve ismert készülékkel lá' tunk el, úgy az a hátrány adódik, hogy a lista akkor is továbbkapcsoltatik, amikor a nyomtatópárna kiiktatása következté­ben az éppen a nyomtatási helyzetben 15 lévő nyomtatósablón nem nyomtat. E hátrányt, a találmány értelmében, telje­sen kiküszöböljük. A találmány lényege abban áll, hogy a lista továbbkapcsolá­sára szolgáló készülék hajtórudazata oly 20 módon áll a nyomtatópárnafejben lévő, a nyomtatópárna beállítóhengerével össze­kötött átállító- és összekapcsolókészü'ék befolyása alatt, hogy .a beállítóhengernek a nyomtatási helyzetből az úgynevezett 25 keresztülugrási helyzetbe való elforgatá­sakor, a listatovábbkapcsolókészülék haj< tása önműködően megszakíttatik, illetve a listahajtás csak akkor kapcsoltatik be, mikor a nyomtatási helyhez kerülő nyom-30 tatósablón nyomtatása már megtörtént. A találmány egyik különösen célszerű foganatosítási alakjánál a listavezető­készülék továbbkapcsolóhajtásának a nyomtatóemelőtől kiinduló hajtórúdja két 35 egymáshoz viszonyítva teleszkópszerűen eltolható részre van osztva, melyek közül a nyomtatóemelőre erősített rész cső­alakban képezhető ki. E részre össze­kapcsolókészülék van erősítve, mely a nyomtatóemelőfejben lévő beállítóhenger 40 vagy a beállítóhengert működtető hajtás által vezérelt átállítórudazat útján be­illetve kiiktattatik. Aszerint, hogy a be- • állítóhenger milyen forgási helyzetet vesz lel, a hajtórúd két része vagy mereven 45 van egymással összekötve, vagy egymás­hoz viszonyítva eltolhatók. A kapcsolókészülék előnyösen a hajtó­rúd csőalakú részén forgathatóan ágya­zott horogalakú végű összekapcsolóemelő- 50 bői (Kupplungshebel) és egy bekapcsoló­emelőből (Schalthebel) áll, mely utóbbi a csőalakú részre forgathatóan van ráerő­sítve. Az összekapcsolóemelő egy és ugyanazon forgástengely körül lenget- 55 liető két részből van összetéve, melyek kö­zül a hajtórúd másik részébe való be­kapaszkodásra szánt horogalakban ki­képezett rész nehezebb, mint a fent emlí­tett másik rész és ezen részek közé rúgó 60 van iktatva. Ez a rúgó csak akkor lép működésbe, amikor az összekapcsoló­emelő hátsó része az állítórudazathoz tar­tozó bekapcsolóemelő által a közös forgás­tengely körüli felfelé való forgásban meg- 65 akadályoztatik — és az összekapcsoló­emelő horogalakú mellső részét a hajtó­rúd rúdalakú részén kiképezett bevágásba (mélyedésbe) nyomja, mihelyt ezen be­vágás és az összekapcsolóemelő horog- 70 alakú vége egymással szembekerültek. Mivel az összekapcsolóemelőben lévő rúgó az összekapcsolóemelő becsappaná­sát a kapcsolási helyzetben nagyon rövid idő alatt létesíti, a listatovábbkapcsoló- 75 készülék hajtórúdja két részének össze­kapcsolása akkor is létesül, ha az állító­rudazat átállítása a nyomtatóemelő le-

Next

/
Oldalképek
Tartalom