89843. lajstromszámú szabadalom • Vízelválasztó készülék

Megjelent 193Q. évi augusztus lió 16-án. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 89843. SZÁM. — Y/b. OSZTÁLY. Vízleválasztókészülék. Alex. Friedmann cég" Wien. A bejelentés napja 1923. é\i október hó 16-ika. Ausztriai elsőbbsége 1922. évi október hó 17-ike. Vasúti kocsik gőzfűtésénél gyakran előfordul, hogy aránylag szűk keresztmetszettel bíró fúvókák, különösen ha azok víztelenítőkészülékeknél vannak alkalmazva, hideg időjárásnál a kondenzvíz odafagyása által befagynak. A fúvóka keresztmetszetének növelése által a befagyás veszélyét csökkenthetnők, ez azonban egyidejűleg a szükséges sugársebesség meg nem engedhető csökkentésével volna összekötve. A jelen találmány szerint már most a szükséges szűk sugárkeresztmetszetet létesíthetjük, mimellett a készülék valóban legszűkebb keresztmetszete nagyobb, mint a gőzsugár keresztüláramlásakor képződő legszűkebb sugárkeresztmetszet, fúvókafalat pedig nem alkalmazunk, úgyhogy a kondenzvíz lefolyása számára kedvezőbb viszonyokat teremtettünk, még igen hideg időjárás esetére is. A találmány abban áll, hogy a készülék megfelelő kiképzése, pl. az átáramlási keresztmetszetnek élesélű szűkítése által az átáramló sugárnak összehúzódását létesítjük, ami teljesen úgy működik, mint egy fúvóka. A csatolt rajzon a találmány tárgyának néhány példaképpen vett foganatosítási alakja van feltüntetve. Az 1. ábrán (a)-val a gőzt és kondenzvizet vezető vezeték, (b)-vel a szabadba vezető viztelenítőcső, (c)-vel a víztől megszabadított gőzt továbbvezető vezeték és (d)-vel az (a) csö tengelyére merőlegesen elrendezett vékony fal van jelölve, mely (e)-nél egy éleséiű lyukkal bír. A berendezés működési módja a következő: Az (a) csövön keresztüláramló gőzrészecskek áramlási vonalai vagy pályái az itt előforduló sebességeknél az (a) cső 40 tengelyével párhuzamosak. A (d) fal előtt torlódás áll be, az áramlási vonalak az (a) cső falától elválnak (2. ábra) és az (e) lyukon az (a) cső tengelyéhez képest ferde irányban keresztüllépnek, úgy- 45 hogy az (e) lyukból kilépett gőzsugárnak első rösze konvergens és a valóban legszűkebb sugárkeresztmetszet az (e) lyuknál kisebb. Ezen összehúzódást (kontrakciót) az (e)-nél lévő éles él a keresztmet- 50 szetváltozásnak hirtelenségével összeköttetésben idézi elő. (Lásd Stodola A. „A gőzturbinák" című műve 4. kiadásának 81., 85., 86. és 87. oldalát.) Ezen konvergáló részben a gőznyomás részben se- 55. bességgé alakul át. A legszűkebb keresztmetszet mögött a sugár ismét kiszólesbedik; ennek megfelelően a (c) csőbe való á(menet a keresztmetszet fokozatos bővülésével van kiképezve. A legszűkebb ke- 60-resztmetszet, azaz a legnagyobb sebesség helyén uralkodik a legkisebb nyomás. Azáltal tehát, hogy ezen, összehúzódás által keletkezett sugár szabad, vagyis nincsen fúvókafal által körülvéve, elérjük 65 azt, hogy a legszűkebb hely csekély nyomása a (b) térnek átadódik, úgyhogy gőz a szabadba nem áramlik ki. A sugár az összehúzódásban kifejezésre jutó konvergenciája folytán az (a) vezetékből a (c) 70 vezetékbe ugrik át anélkül, hogy ezen célból egy csőalakú fúvókát kellene alkalmazni. Emellett a berendezésnek előnyére szolgál még ama körülmény, hogy a (d) falban levő (e) lyuk nagyobb lehet, 75. mint egy esetleg alkalmazott csőalakú fúvóka legszűkebb keresztmetszete. A gőzsugár által magával vitt víz, súly-q