89833. lajstromszámú szabadalom • Villamos átvivő berendezés
— s -ben lép fel, ha a rácselektródák a 2. ábrában feltüntetett módon külön állandó feszültségforrással vannak összekötve, mert ezen esetben a rácselektróda feszültsége 5 az (1) és (3) léghíjas edényekben változatlan marad, míg a szálelektróda feszültsége változik. Ha a (8) kapcsoló meg van szakítva és a (7) tekercs ennek következtében a szál-10 elektróda áramkörébe van iktatva, akkor a (2a) szálelektróda végszorítói között a beszédáramok folytán fellépő váltakozó íeszültségkülönbség nem eredményezhet megfelelő váltakozó áramot a szálelek-15 tróda áramkörben, minthogy ezt a (7) fojtócséve fojtó hatása megakadályozza. Az azonban az (la) szálelektróda feszültségét a földfeszültséghez képest lüktetésszerűen változtatja, de ezeknek a lüktetés!0 szerű változásoknak nincsen hatása, ha a rácselektróda az 1. ábrában feltüntetett módon közvetlenül az (la) szálelektróda egyik végszorító jávai van összekötve, minthogy ezen összeköttetés mellett a >5 rácselektróda feszültsége a szálelektróda feszültségével együtt emelkedik, illetve esik. Azon esetben azonban, amidőn közös (C') telep talál alkalmazást, a rácselektróda feszültsége állandó marad, $0 amíg a szálelektróda feszültsége lüktetésszerűen változik és ekkor a (2) léghíjas edény az (1) léghíjas edényben átbeszélési zavarokat idéz elő. Minthogy a (3a) szálelektróda feszültsége zavartalanul 55 marad, ha a (7) cséve az áramkörbe van iktatva, a (2) léghíjas edény a (3) léghíjas edényben átbeszélési zavarokat nem okoz. Hogy már most meghatározhassuk azt Í0 a hatást, amely a (2) léghíjas edény beszédáramának a (11) fojtócsévén át levezetett részétől ered, elsősorban vegyük fel, hogy a (7) fojtócséve a (8) kapcsoló bekapcsolása folytán ismét rövidre van Í5 zárva, úgyhogy az előbb meghatározott levezetési áram lényegileg egyenlő részekben jut az (la) és (3a) szálelektródákon keresztül a (B) telephez és a (11) fojtótekercshez. Ezen áram folytán az 50 (la) és (3a) szálelektródákban feszültségesés lép fel, amely az (1) és (3) léghíjas edényekben átbeszélési zavart okoz. Azon esetben, ha a (8) kapcsoló meg van szakítva, úgyhogy a (7) fojtócséve a 55 szálelektródák áramkörébe van iktatva, akkor a levezetési áram lényegileg a szálelektróda áramkörének azon részén kénytelen átmenni, amely nem tartalmazza a (7) csévét, vagyis a (2a) és (3a) szálelektródákon, mikor is ezekben a szálelektró- 60 dákban feszültségesés és az (1), valamint (3) léghíjas edényekben átbeszélési azvarok keletkeznek. Az előzőkben csak annak ismertetésére terjeszkedtünk ki, hogy miként idéz elő 65 a (2) léghíjas edény átbeszélési zavarokat a szomszédos léghíjas edényekben, könynyen megérthető azonban, hogy az (1) és (3) léghíjas edények azonos módon okoznak átbeszélési zavarokat a tőlük jobbra 70 és balra fekvő léghíjas edényekben. Miután az átbeszélési zavarok okát ismertettük, áttérünk arra, hogy mily módon szüntethetők azok meg a találmány szerint, amelynek egyik kiviteli alakja a 75 mellékelt rajzon a 3. ábrában van feltüntetve. Az (5a) kivezetési transzformátor primértekercse a (2a) szálelektródának közbenső (15) pontjával van összekötve, úgy- gg hogy a beszédáram most a szálelektróda két részétől a (15) ponthoz folyik, mikor is erőssége fokozatosan növekedik mindaddig, amíg a (15) ponthoz el nem ér, mire az ezen ponttól a kivezetési áram- 35 körön át továbbfolyik ugyanúgy, mint az 1. és 2. ábrában feltüntetett berendezéseknél. Ha már most a (15) pont helyzetét a (2a) szálelektródán úgy választjuk meg, hogy a beszédáram folytán bekövetkező 90 feszültségesés mindenik végszorítótól a (15) pontig egyenlő, akkor a végszorítók között az eredő feszültségkülönbség zérus és hatása a szomszédos léghíjas edényekre megszűnt. A (15) pont kellő hely- 95 zete a léghíjas edény szerkezetétől függ és általában nem fekszik a szálelektróda középpontjában, azon oknál fogva, hogy annak egyik végszorítójánál a feszültség a lemezelektródával szemben kisebb, mint 100 a másik pontnál aszerint, hogy minő irányban folyik a szálelektróda hevítő árama. Minthogy az elektronok kisugárzása a szálelektróda bármely pontjában a lemezelektródával szemben való feszült- 105 ségtől függ, ennélfogva a szálelék'tróda egyik felén átmenő áram nem egyenlő a szálelektróda másik felén átmenő árammal. Hogy tehát a feszültségesés egyenlő és ellenkező irányú legyen, a (15) pont- no nak a középponttól kissé távolabb kell feküdni. Ily módon a léghíjas edények egyik csoportjánál a szálelektródának a (15) pont és (9) végszorító, illetve (9a) végszorító között fekvő részeinek hossz- 115 viszonya 1:1.23. A beszédáramök folytán
