89812. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés elektromos kemencék üzemére nagyfrakvenciájú árammal

ben hasznos hővé alakul át, végül a fenn­maradó energia a kondenzátorba tér visz­sza. Az összies energia ós a konden­zátornak visszaadott energia különbsége 5 a tápláló áramkörből pó tol tátik, úgyhogy a kondenzátor a következő rezgés részére teljesen meg van töltve. Az energia a tápláló áramkörből a helyi áramkörbe folytonosan vitetik át. 10 A rezgésnek elsőnek említett alakjánál — a tompított rezgésnél — a kör öninduk­ciója az eg<ész átvitt energiát nem befo­lyásolja, hanem csupán a saját frekven­ciáját, azt 'az időt, amely alatt a rezgés 15 elmúlik (azaz a tompító tényezőt) és a rezgések számát. Hangolt rezgőkörben az önindukciónak az egész, átalakított ener­giára nincs befolyása, azonban a kapa­citáshoz helyes vonatkozásban kell, hogy 20 álljon, hogy a kört a tápláló váltakozó áram fekvenciájára, hangolja. E körben^ a rezgések, önrezgések, azaz a T = 27ü|AlC periódusszám szabad (természetes) rezgé­sei, ahol (C) a kör kapacitása és (L) annak 25 önindukciója. Egy ellenállástestben az áramok a pe­riódust tekintve, természetesen az indu­káló rezgéssel megegyeznek ós így maguk nem szabad rezgések. Fűtőhatásuk azon-80 ban nem más, mint az egyes értékek in­tegrálásával talált összege az egyes im­pulzusok fütűhatásának. Energiaelvonás ily áramkörben csupán azon helyeken jön létre, ahol ohmikus ellen-35 állás van, vagy ahol vele oly áramkör van induktív kapcsolatban, amely ohmi­kus ellenállást tartalmaz, pl. folyékony, szilárd vagy képlékeny test vagy pedig egy tartány vagy tartó e test részére, 40 amely egy (szekunder) ellenálláskört al­kot. Az összehasonlítás megkönnyítése cél­jából az 1. ábrán tompított rezgések szá­mára való kapcsolás van feltüntetve. 45 Az egyfázisú váltakozó áram áram­köre az (A, A') vezetékekkel bír és a (C) kondenzátort közvetlenül tölti. A tekercs, amelyen á,t a kondenzátor kisül (O)-val van jelölve. A két áramkör önindukciója 60 a magyarázat egyszerűsítése végett (Ll, L2, L3, L4)-nél szimetrikusan felosztva van feltüntetve. Továbbá a (G) szikrapályát alkalmaz­zuk, mely a rezgőkört zárja. A szikrák 55 átugrásakor az energia a rezgőkörben hat, míg sugárzás és hőveszteség foly­tán el nem oszlott. Az elért frekvenciákat ugyan alacso­nyaknak kell neveznünk, ha azokat a rádiótelegrátiában szokásos frekvenciák- 6o kai hasonlítjuk össze. A technikai célokra közönségesen használt váltakozó áramok frekvenciájához képest azonban rendkívül magasak. Kitűnt, hogy pl. 25 400 és 12 800 í'rekvenciaszámok lényegileg ugyanazon 65 eredményeket szolgáltatták. Az (Ef) hatás­fokot -p- -vei jelöljük, ahol (p) az ellen­állástestben hőenergiává átváltoztatott teljesítményt és (P) a transzformátor primer kapcsain leadott teljesítményt 70 jelöli. Az ellenállástest tömegét, amely a (csu­pán egy menettel bíró) szekunder teker­cselést alkotja, egy segédberendezés, pl. egy tartály vagy pedig a felhevítendő 75 tárgy képezheti, ha tömör tömegről, mint pl. vastuskóról vagy bocstuskóról, platiná­ról vagy más összefüggő, kezelendő fém­darabról vagy egy szabálytalan, vékony­falú testről, mint pl. burkolatról vagy csé- 80 széről van szó. A kezelendő anyag tehát szilárd, lágy, képlékeny, olvasztott vagy természettől fogva folyékony is lehe*. Az (O) tekercs a rajzon a kondenzátor töltésére szolgáló váltakozó áramú áram- §5 kör része gyanánt van feltüntetve. Egyút­tal a kisütő körben a rezgő transzformátor primer tekercsét alkotja, amelynek sze­kunder körét az ellenállástest képezi. A feszültségesés az (0) tekercs végein 90 aránylag kis mértéken tartható, ha (Ll)-et és (L2)-t kicsire vesszük. Ezzel a tekercs és a szekunder tekercselése közötti szige­telést (mely utóbbi tekercselés az ellen­állástestet veszi körül) lényegesen meg- 95 könnyítjük. A szikrapálya ionizált levegőjén való rövidzárlat, a tápláló áramkör (L3, L4) önindukcióinak behatása alatt áll. A kapcsolást rendszerint a 2. ábrán fel- 100 tüntetett kivitelben képezzük ki, amelynél a tápláló áram az (A, A') körben (D)-nél transzformáltatik és a kondenzátor az (a, a') szekunder transzformátortekercselés­ből töltetik. A rövidzárlat ebben az eset- 10E ben a szikrapálya és a transzformátor­kapcsok között fekvő (ls , 14 ) önindukciók behatása alatt van. Ezen foganatosítási alakra akkor ugyanaz áll, mint az 1. áb­rára, csakhogy a fenti magyarázatban az ^ (A, A') jelek helyére (a, a') és az (L3 , L4 ) jelek helyére (13 , 14 ) jelek helyezendők. Az 1. és 2. ábrán feltüntetett ellenállás­testek különféle fajtájúak. A (W') ellenál­lástest (1. ábra) egy az elektromosságot 11;

Next

/
Oldalképek
Tartalom