89787. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés nagyon vizes anyagok szárítására

nak vissza. Az utóbbinak (39) fenékrostélya alatti (40) űrben, a (22) anyagojn átszűrt füstből lehulló hamu és egyéb por gyűlik össze, mely a (41) ajtón át eltávo-5 lítható. A (22) testek a (4) szárítót elhagyva még melegek. A megmaradt meleg kihasználására szolgál a (37) akna, melynek fenékrostélya alá a (42) fújtatóval 10 levegő fúható be, mely az aknában levő (22) testeken áthatolva felmelegszik és a (43) csövön elvezethető. Ez a meleg levegő például kazántüzeléshez vagy magában az égetőkemencében is táplevegő gyanánt 15 használható fel. A (37) aknát felül a (36) adagolódob légmentesen zárja el és a befúvott levegő ott el nem illanhat. Az akna (44) kiömlő nyílásának légmentes elzárására a (38) 20 gödör vízzel töltendő meg. A 7. ábra szerinti berendezés úgyis módosítható, hogy a (31) aknából a (22) anyagnak csak egy része vezettessék a (4) szárítón keresztül, másik része pedig 25 közvetlenül kerüljön a (37) aknába, mint hörekuperátorba. A nyersiszap egy része, a (4) szárító helyett a (88) gödörbe is ereszthető. Ekkor a (22) darabok nyersiszappal bevonva 30 vagy keverve fognak a gödörből a (31) aknába kerülni, vagyis az iszap egy része már a (31) aknában fog megszáríttatni. Az említett meleg átvivő (22) testeket célszerű úgy alakítani, hogy lehetőleg 35 nagy felületük legyen. Célszerű alak például a cső vagy görbe rövid rúd. Olyan anyagok lesznek legalkalmasabbak, amelyeknek nagy a fajmelege és a melegvezető képessége. 40 A következőkben a találmány szerinti eljárásnak egy további alkalmazását tárgyaljuk és pedig az eljárás alkalmazását energiatermelésre vizes, éghető anyagokból, különösen nyers, nagyon vizes tőzeg-45 bői. A tőzeglapoknak energiatermelésére való kihasználását főleg a tőzeg nagy víztartalma nehezítette meg, mely az ismert szárító módokon nem volt eléggé eltávolít-50 ható. A tőzeg nagyobb szállítási költséget sem viselhet el. Ezért megkísérelték elektromos energiát termelni a tőzeglápokon és azt távvezeték útján értékesíteni. Gazdaságos üzem így is csak némely helyen 55 volt lehetséges. A találmány tárgya tőzeglápok gazdaságos kihasználását is lehetővé teszi, hővagy elektromos energia termelése útján. A találmány révén ugyanis a nyerstőzeg szárításával termelt száraz anyaggal szá- 60 ríthatunk és a nyerstőzeg víztartalmát egyidejűleg gőztermelésre használhatjuk ki. Ecélból a nyersanyagot zárt térben kell hevíteni, egyrészt, hogy a gőz felfogható legyen és másrészt, hogy a ter- 65 xnelt gőzt az égéstermékek el ne tisztátlanítsák. Ily módon a nyersanyag szárazanyagtartalmának hőenergiáját — elkerülhetlen veszteségektől eltekintve —közvetlenül füstmentes gőz alakjában kap* 70 juk. Nem a száraz tőzeg előállítása a célunk, hanem füstmentes gőzt állítunk elő, mely az elhasznált nyersanyag teljes energiamennyiségét tartalmazza. A találmány szerinti eljárás azon is- 75 inert eljárásoktól, melyekkel víztartalmú Tüzelőanyagok, például a nyers tőzeg eddig hasznosíttattak, abban különbözik, hogy az ismert eljárásoknál a nyersanyag szárítására szükségelt energia el- 80 vész, ellenben a találmány szerint újból hasznosítható. Példakép megemlítjük, hogy ,a találmány révén 85% víztartalmú nyerstőzeg teljes víztartalma egy atmoszféra abszo- 85 lút nyomású gőzzé változtatható, ha a tőzeg szárazanyaga 4500 kalóriás. Ha a víztartalom nagyobb a fentinél, akkor annak egy része elvezetendő vagy pedig idegen tüzelőanyag lesz hozzáteendő. Vi- 90 szont, ha a víztartalom kisebb, akkor vizet adhatunk hozzá, vagy pedig fölös szárazanyagunk marad, hacsak nem akarunk (1) atmoszféránál nagyobb nyomású vagy pedig túlhevített gőzt termelni. 95 A termelt gőz energiáját mozgási vagy közvetve elektromos energiává alakíthatjuk át. A gőzt felhasználhatjuk például kondenzációs alacsonynyomású turbinák hajtására, fűtési, vegyészeti és más cé- 100 lókra is. Az eljárás gyakorlati kivitelénél a melegátvivő-testeket égő szárazanyaggal vagy ennek égéstermékeivel felhevítjük, azután külön zárt térben a vizes nyers- 105 anyag közé keverjük, ahol a melegátvivőtestek melegüket a vizes nyersanyagnak átadva gőzt termelnek és a nyersanyagot megszárítják. Ezután a melegátvivő-testeket a hevítőtérbe visszük vissza és a fo- no lyamatok folytonos üzemben ismétlődnek. Hogy a szárítótérben a megszárított anyag ne tapadhasson a melegátvivő-testekre, vagy a kamra falaira, célszerű forgatható szárító dobokat alkalmazni, vagy 115