89782. lajstromszámú szabadalom • Massza önégető elektródák számára
5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55- 2 -súlya és az összefüggés, valamint az elektromos vezetőképesség nem lesz kielégítő. Ennek folytán az elektródák kisebb elektromos terhelést bírnak ki, mint az elsőrendű elektródák és sokszor elektródatörések állnak be, mert az elektróda nem elég erős ahhoz, hogy a fellépő igénybevételeknek ellenállni tudjon. Különösen oly önégető elektródáknál mutatkoznak ezen jelenségek, melyek vas- vagy fémarmatúrával vannak ellátva. Ily elektródák rendszerint befelé álló, radiális bordákkal ellátott vasköpenyből állanak, mely az elektródamasszát körülfogja és az elektróda alakját adja meg. A kemence leié eső alsó részében az elektródamassza készre van égetve, míg felső részében az elektróda teljesen nyers. A bordák a hó közlést közvetítik az elektródatartóról az égetett elektródarészre és ezt szilárdan megfogják; a bordák felhajtott részekkel vannak ellátva, hogy a kemény, égetett elektróda i bordákhoz képest ne mozdulhasson el. ily folytonos elektróda rendszerint 4- -7 m hosszú. Még ha a szokásos elektródamasszának alkalmazásánál lehetséges volna is ily elektródák számára egészen pontos döngöléssel az elektródának helyes fajsúlyút elemi, még akkor sem lehetne üzembiztos elektródákat kapni, mert bizonyos igénybevételeknél az elektródák el fognak törni. Az elektróda 30—90 cm hosszú darabokra oszlik meg, melyek a kemencébe esnek, ha a vasarmatúra elolvad. Ennek oka az, hogy az elektródamassza döngölés közben mindig keinéuyebb lesz, aszerint, mint a mily mérvben dolgoztattak össze a szénrészecskék. A kapott kemény? rugalmatlan massza az ezt körülfogó vasarmatúra bordáihoz, valamint az armatúra többi részeihez képest rögzítődik. Az elektródának az olvasztó kemencében történő elhasználódásának mérvében az armatúra, <!/. elektródamasszával együtt, lefelé mozog. Valamivel a kemence fölött az elektróda az égési hőmérsékletre hevíttetik és a massza, mivel a kötőszer elkokszosodik, összezsugorodik. A hőemelkedés következtében a vasarmatúra kitágul és az ehhez rögzített elektródamassza húzási igénybevételnek van kitéve, még mielőtt a massza mechanikailag szilárd, minek folytán a massza darabokra esik szét, melyeknek hossza az elektródák átmérője és a hő mérsékleti viszonyok szerint változik. A bejelentő már most azt találta, hogy ezen nehézményt is el lehet kerülni, még pedig azáltal, hogy a masszának elegendően kis viscositású consistentiát adunk, 60 úgyhogy a massza az elektródában a he vítés alatt „leülepedhetik“. Hogy a kellő fajsúlyt és az evvel összefüggő elektro mos vezetőképességet és a kívánt mechanikai tulajdonságokat elérjük, a massza 65 nak az égetés közben össze kell eshetnie Az égetés a massza oly részében történik, mely a fölötte lévő masszaoszlop nyomásának van kitéve. Megfelelő consistentiát érünk el, ha a masszának tartalmát fo- 70 lvékony alkatrészekben fokozzuk. A szokásos és nagy elektródákra szánt massza általában kátránynak és szuroknak keverékét tartalmazza (3:1 arányban), mely keverék a masszának 10—11%-át teszi 75 ki; a masszát kemény tömbbé lehet döngölni. Ha már most a kátrány és szurok mennyiségét fokozzuk, a massza a döngölési hőmérsékletnél tapadósabbá válik, amikor is a masszát nehezebben lehet, a 80 döngölő géppel megmunkálni. Ha a kátrány-szuroktartalom 18—22%-ra rúg, a masszát egyáltalán nem lehet már döngölni. A massza felülete egy részének tömegszerszámokkai, pl. comprimált levegőjű 85 döngölővei való megmunkálása csak azt eredményezi, hogy a massza ezen része leszoríttatik és az ezen részt körülvevő részek megemelkednek. A masszának consistentiája emlékeztet a kenyértégla con- 90 sistentiájára. A döngölésnek célja itt nem is az, hogy a massza nagy fajsúlyúvá döngöltessék, mint a szokásos sajtolt vagy döngölt elektródáknál, hanem az, hogy a masszának egyes részecskéi szoros össze- 95 köttetésbe hozassanak egymással és hogy a nagyobb légbuborékok eltávolíttassanak. Vizsgálatok révén már most kitűnt, hogy ily masszának a folytonos elektródák alsó részében nagyobb önsúlya van, 100 mint az elektróda felső részében, ha ez frissen van bedöngölve. Készre égetett, önégető elektróda alsó részéből vett próbák ugyanazt az önsúlyt mutatják, mint a legjobb, préselt kereskedelmi elektródák. 105 Ebből következik, hogy a massza lassan összeesik, mialatt az elektródában fekszik, az olvasztó kemence hőjének ki van téve és a fölötte fekvő massza súlyával meg van terhelve 110 A döngölhető és nem döngölhető massza közötti különbség igen feltűnő. Döngölhető massza, ha azt döngölő fejjel foganatosított ütések egy sorának tesszük ki, minden ütésnél keményebb és keményebb 115 lesz. Végre a döngölő fej csattanással csapódik a masszához, mintha egészen szilárd és rugalmatlan testhez érne. Nem
