89749. lajstromszámú szabadalom • Lakat

Megjelent 1930. évi szeptember hó 1-én. MAGYAR KIRÁLY! jfflnSL SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LÉTRÁS 89749. SZÁM. — VIII/cl. OSZTÁLY. * Lakat. Tomasev Bertalan földbirtokos Baja. A bejelentés napja 1924. évi december hó 19-ike. A találmány tárgyát lakat képezi, mely azzal az előnnyel bír, hogy csakis a hozzátartozó kulcscsal nyitható fel, míg ellenben ha idegen kulcs segélyével a la-5 katkengyelt íogvatartó retesz-lemezeket helyéről el is mozdítjuk, a kengyel még sem nyitható ki, minthogy újabb reteszlemezek kapaszkodnak bele a lakatkengyelbe és tartják azt záróhelyzetben. 10 Lényegében a találmány abban áll, hogy a lakatokban levő reteszlemezek kétkarú emelők gyanánt vannak kiképezve és harapófogó alakjában helyezkednek, továbbá, hogy ezen lemezek egyik 15 ága rúgóhatás alatt áll és a kulcslyuknyílást fogja körül, másik ága pedig kampóban végződik, melynek befogadására a lakatkengyel végén megfelelő nyílás van kivágva. 20 A találmány tárgya a csatolt rajzon példaképpen felvett foganatosítási alakjában van feltüntetve és pedig az 1. ábra a lakat nézete zárt állapotban a fedőlap eltávolítása mellett, a 25 2. ábra vízszintes metszet az 1. ábra A—B vonala mentén, a 3. ábra a lakat nézete nyitott állapotban a fedőlap eltávolítása mellett, a 4. ábra pedig a lakathoz tartozó kulcs 30 nézete. Az (a) lakattokban a (b, c) reteszlemez csoportok vannak elhelyezve, melyek (d) csap segélyével csuklósan egymáshoz vannak erősítve és harapófogó alakban 35 helyezkednek el. A (b, c) reteszlemezek egyik ága körülfogja az (f) kulcslyuknyílást olymódon, hogy a (b) lemezei? végei a (c) lemezeknek neki fekszenek és ezen lemezágak a (g), illetve (h) rúgók hatása alatt állanak, melyek a (b, c) iemezága- 40 kat a kulcslyuk felé igyekszenek szorítani. A (b, c) lemezek másik ága viszont az (i), illetve (j) kampókban végződik, mely kampóknak befogadására a (k) lakatkengyel (1) végen megfelelő kivágás 45 van kiképezve. A lakathoz tartozó kulcs az (m) kulcsszárból mereven előreálló (o) szakállal, valamint ez alatt elrendezett és a kulcsszáron elforgatható (p) szakáirésszel van 50 ellátva (4. ábra). Az (f) kulcsvezetőnyílás falát alkotó (r) lemez oly magasra készül, hogy ha a kulcsot a zárban nyil irányában el akarjuk fordítani (1. ábra), akkor a (p) szakáirész 55 az (r) falba beléütközik és csak az (o) szakái fordítható el. Az 1. ábrán feltüntetett záróhelyzetben a (c) reteszlemezeknek (j) kampói a (k) lakatkengyel (1) végének nyílásába bele- 60 kapaszkodnak és a kengyelt fogva tartják. Ha a lakathoz tartozó kulcsot a zárba dugjuk és az 1. ábrán nyíllal jelzett irányban elforgatjuk, akkor a (p) szakáirész beléütközik a kulcslyuknyílás (r) fa- 65 lába és a kulcscsal együtt nem fordul el, hanem elforgás nélkül a kulcslyuknyílásban marad. Viszont az (0) szakái elfordul és beléütközik a (c) reteszlemezekbe és azokat a (h) rúgó ellenében hátraszo- 70 rítja, miáltal a (j) kampók a lakatkengyel (1) végének nyílásából kilépnek és ezáltal a kengyelt szabaddá teszik. Ugyanezen idő alatt a (p) szakáirész a kulcslyuk-nyílásban nekifekszik a (b) re- 75 teszlemezeknek és azoknak a rúgóhatás irányában való elmozdulását megakadályozza. Ha idegen kulccsal próbáljuk a