89743. lajstromszámú szabadalom • Kályha
Megjelent 1930 . évi szeptember hó 1-én . MAGYAR KIRÁLYí SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 89743. SZÁM. — Il/h. OSZTÁLY. Kályha. Török Pál gépészmérnök Budapest. A bejelentés napja 1923. évi szeptember hó 26-ika. A találmány tárgya kandallószerű kályha, forgatható rostéllyai, melynek segélyével; a rastélyfelület nagyságát szabályozhatjuk és a képződött salakot és hamut a rostély egy-5 szerű elforgatásával a hamuládába ejthetjük. Azonfelül a kályha belsejében, célszer rüen a huzamelválasztó falak helyén légmelegítő szekrényeket alkalmazunk, miáltal a kályha felületét lényegesein kisebbíthetjük. 10 Végül a kályhát jelien találmány szerint akként képezzük ki, hogy azt akár mint folytonégő kályhát, akár pedig mint rövid időközökben kisebb mennyiségű tüzelőanyaggal táplált (ú. n. reárákós) kályv 15 hát használhassuk és mindkét esetben a kályha méreteinek lényeges1 csökkentése mellett a füstgázok meit egének tökéletes kihasználását biztosítjuk. Ezt azáltal érjüií el, hogy függőleges elrendezésű, síkfalú, 20 zárt és szűk szekrényeket alkalmazunk, me lyek egyúttal huzamelválasztók iis és melyekbe a levegő alsó áttöréseken beáramlik, azokban felmelegszik és az ezáltal előidézett, élénk légáramlás következtében felső 25 áttöréseken keresztül a fütendő helyiségbe jut. Ezek a légmelegítő szekrények több huzamjáratot alkotnak, melyek mindegy ikerben a légszekrénynek egy-egy fala veszi át egymás után a füstgázok melegét, de 30 ugyanezen járatokban a kályha külső falai is felmelegíttetnek és mint hö'iieadó felii leitek működnek. A mellékelt raj? a találmányt egy példar képeni foganatosítási alakban mutatja be 35 és pedig az 1. ábrán függőleges hosszmetszetben, a 2. ábrán függőleges harántmelszetben, a 3. ábrán pedig keresztmetszetben. A 4. ábra végül a légmeliegítő szekrények 40 egy további foganatosítási alakját a kályha keresztmetszete mellett tünteti fel. A légr melegítő szekrények ugyanils vagy mint egyszerű, négyszögletes szekrények (1—3. ábra), vagy münt sokszögű szekrények képezhetők ki, mely utóbbi esetben (4. ábra) 45 jóminőségü tüzelőanyagot feltételezve, a belső tűztérf alaknak sugárzó melege is felhasználtatik a lágmelegítő szekrényekben. Az utóbbi esetben a kályhának homlok és hátsó fala is áttörhető több hideg 50 levegő befogadására. A tűztér, a töltőakna és az első huzam kiképzésére a sanmottéglákból készült, függőleges (1) tűzszekrényfalak húzódnak fel a' (2) elzáróllapig. A két függőleges (1) 55 tűzszekrényfalat egy ugyancsak függőleges, de azokra merőleges (3) aknagát köti össze. Ezek a tűzfalak a kályha belsejét négy rekeszre osztják, melyek közül akár az (a), akár a (b) rekesz mint tüzelőanyag felvevő 60 akna szerepelhet. A (c) rostélyt aszerint fordítjuk el, amint az (a) vagy (b) rekeszt használjuk akna gyanánt. Ha ezekbe az aknákba kevés tüzelőanyagot töltünk, akkor a kályha úgy működik, mint egy 65 időszakosan kis adagolású kályha. A (c) rostély ekkor tetszőlegesen fordítható akár előre, akár hátra, aszerint hogy melyik oldalon akarunk intensivebb melegítést. A függőleges aknafalak, a kályhafaiak. 70 valamint a (4) légmelegítő szekrények a (d, e, f, g) huzamokat alkotják. A tüzelőanyagból felszálló égéstermékek jelen esettben, midőn az (a) rekeszt töltőaknának használjuk, az (I) nyíliirán3'ban a (h) át- 75 törésen keresztül a homlokoldalról nézve a bal oldalon (II) nyílirányban a (d) térben lefelé vonulnak a második huzamba. Innen a kályha ugyanazon oldalán a (4) légmelegitő szekrény aliatt átkanyarodnak 80
