89736. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés laza tömegek, különösen növényi hulladékok lepárlására

nyitott (15) adagoló tokba való beszórás által a (16) hengerekhez vezetjük, melyek az anyagot a (14) alsó adagoló tokba szorítják, ahol az anyag a felszálló gáz által 5 áíöblíttetik. A hengerek az anyagban tartalmazott levegő legnagyobb részét kihajtják, a gázok pedig a maradékot kimossák. A gáz ezen kis légmennyiségek által világítási vagy más elégetési célokra 10 nem válik használhatatlanná, miután a légmennyiség túlságosan csekély ahhoz, hogy a gázt robbanékonnyá tehetné. A (14) adagoló tokban az anyag a forgó (1) dobra esik és az (5) lécek által továb-15 láttatik, úgyhogy az anyag állandóan a belülről fűtött dob falon fekszik fel és annak hőmérsékletére, pl. egészen 400°-ig vagy 100-°ra hevíttetik. A (21) és (22) csatornákon a gázok távoznak el, melyek 20 különösen az úgynevezett őskátrányt, azaz az alacsony hőmérsékleten keletkező kátrányt elvezetik és az összes értékes alkatrészek nyerését lehetővé teszik, mint pl. ammóniák, benzin és oly szénhydrogének 25 nyerését, melyek az aniliniparban értékesíttetnek. Az (1) dobon felfekvő anyag végül egészen lent a dobról leesik és a (19, 20) berendezés által elporlasztatik, ami által 30 ezen igen laza koksz előbbi térfogatának kb. egy ötödére vagy még kisebb részére hozatik; ez nehézség nélkül megy végbe, miután a lepárlás által az anyag előbbi rugalmasságát teljesen elvesztette, úgy-35 hogy kis erőkifejtés által finom és tömören tároló porrá alakítható át, mely már nem ég el könnyen és ennélfogva a levegő behatásának kevéssé hűtött állapotban is kitehető. Az elporlasztás helyett némely 40 anyagnál elégséges a hűtés is, vagy pedig elégséges az anyagnak fedővel ellátott tartányban teljes kihűléséig való elraktározása. Az elporlasztott és hűtött kokszot ez-45 után brikettekké dolgozzuk fel, amennyiben a lepárlás által nyert kátránynak vagy szuroknak egy részével vagy teljes mennyiségével, mint kötőanyaggal dolgozzuk fel. Különösen jó eredményeket 50 érünk el, ha a kokszhoz 10—20% kötőszert adagolunk. Különösen jó kötőképesség keletkezik a kátrány szerű kötőszernél, ha azt bizonyos hőmérsékletnél nyertük lepárlás által; pl. csak a (21) vagy (22) gáz-55 kibocsátó tokok egyikéből használjuk a kátrányt, vagy pedig a teljes kátránytömegből újbóli lepárlás által egészen határozott hőmérsékletnél a kátrány egy részét kötőszer gyanánt kapjuk. Ilyen módon oly kötőszer jön létre, mely a briket- 60 teket éppen a kellő mértékben szilárdítja, úgyhogy sem a brikettek szétfolyása magas külső hőmérsékleteknél, pl. forró éghajlatú helyeken, sem pedig a brikettek széttöredezése nem áll be. A kötőszer le- 65 párlására alkalmas hőmérsékletek minden egyes anyag számára kísérlet által könnyen állapítható meg. Különösen jó lepárlás adódik több dob alkalmazása esetén, ha ezen dobok ferdén 70 vannak egymásfelett elrendezve, úgy hogy az anyag a legrövidebb úton és porképződés nélkül esik az egyik dobról a másikra. Ezen dobok közös füstgázcsatornába egymásután lehetnek bekapcsolva, 75 úgyhogy az egyes dobok hőmérséklete az előmelegítés és lepárlás számára különböző és a keletkező gázok mindegyik dobon külön-külön távolíthatók el. A dobok továbbá a fűtőgázokkal felváltva gg ellentétes végeken táplálhatok, úgyhogy a lepárlandó anyag egy része, mely az egyik dobnál a fűtőgázok által utoljára felhevített kevésbbé forró végen halad, a következő dobon éppen a legforróbb vé- §5 gen fog haladni. Ilyen módon a lepárlandó anyag összes részei különösen egyenletesen hevíttetnek és pároltatnak le. Szabadalmi igények: 90 1. Eljárás laza tömegek, különösen növényhulladékok lepárlására, azáltal jellemezve, hogy az anyagot a levegőtől elzárva izzítjuk, eközben a gáz- és gőzalakú melléktermékeket nyerjük és 95 az előállított kokszot a lepárlásnál nyert szénhydrogéneknek kötőanyag gyanánt való felhasználásával brikettekké dolgozzuk fel. 2. Az 1. igényben védett eljárás fogana- 100 tosítási módja, azáltal jellemezve, hogy a kokszot a lepárlás után a levegő behatásának való kitétele előtt elporlasztjuk. 3. Az 1. vagy 2. igényben védett eljárás 105 foganatosítási módja, azáltal jellemezve, hogy a lepárlandó anyagon felhevítése előtt oxygént nem tartalmazó gáz áramát vezetjük át. 4. Az 1., 2. vagy 3. igényben védett el- no járás foganatosítási módja, azáltal jellemezve, hogy az anyagot a lepárlási kamarába, az anyagot szalaggá sajtoló és ennek folytán belőle a levegőt is kiszorító berendezésen át vezetjük. 115