89734. lajstromszámú szabadalom • Készülék a kiömlőnyomás és huzat önműködő szabályozására gőzlokomotívoknál

mint az az ábrán pontozott vonalakkal fel van tüntetve, akkor a súly kevésbbé hatékony és annál inkább hatékonyabb lesz, minél közelebb jönnek a csappan-5 tyúk a pontozott helyzettől a zárt hely­zethez, miáltal lényegében ugyanazon eredményt biztosítjuk, amit a 3. ábrán feltüntetett berendezéssel értünk el. Elő­nyösen a csappantyúkat úgy szerkeszt -10 jük, hogy a csappantyúk (132 ) belső felü­letei közelítőleg függőlegesek, ha teljesen nyitott helyzetben vannak, a (13a) felső részek pedig divergálnak úgy teljesen zárt, mint részben nyitott helyzetben. Az 15 összes részben nyitott helyzetekben tehát Venturicső-iszerű nyílást kapunk, mimel­lett a csappantyúktól távozó gőz érintke­zik a nagyobb divergenciájú felületekkel. Ez azért kívánatos, mert a részben nyi-20 tott helyzetben szükséges a gőzsugár di­vergenciája, hogy a kéményt kellően ki­töltse és így a huzat kellő mértékét fenn­tartsa. A teljesen nyitott helyzetben azon­ban a Yenturicső-szerű hatás úgyszólván 25 megszűnik, minthogy a (132 ) felületek gyakorlatilag véve függőlegesek és a ké­ményt a szállított szélesebb gőzoszlop a kellő mértékben kitölti. A (13) csappantyiik súlya úgy lehet 30 megszabva, hogy ugyanazon állandóságot biztosítja a huzatban és kiömlőnyomás­ban, mint a 3. ábrán feltüntetett berende­zés, vagy pedig a csappantyúk túl lehet­nek terhelve, hogy nagy sebességnél na-35 gyobb huzatot biztosítsunk, mint kis se­bességnél. Némely esetben az önműködő huzat és kiömlőnyomás-szabályozót oly kéménnyel kombináljuk, mely önműködőlég alkal-40 mazkodik a huzatszabályozó működésé­hez, amennyiben harántmetszete és térfo­gata növekszik, ha a csappantyúk nyitva vannak, ellenben csökken, ha a csappan­tyúk zárva vannak, azon célból, hogy a 45 kémény mindenkor kellően ki legyen töltve. A kívánt eredményt két (25') csap­pantyú alkalmazásával érjük el (6. ábra), melyek alsó végükön a (26') tengelyekre vannak erősítve. A tengelyek működte-50 tése egyesítve van, úgyhogy egyszerre fordulnak el, a (27', 28) fogas szegmensek és a (29') fogasrúd útján, mely utóbbi (30') rúdja a (31') súllyal van terhelve és mozgásában a (32') katarakttal van fé-55 kezve. Ezen szerkezet segélyével a csap­pantyúk önműködőlég a kéményben ural­kodó nyomásnak megfelelően működnek. Ha szükséges, a kéménycsappantyúkat és a regulátort összekapcsolhatjuk, úgy­hogy előre meghatározott viszonyban mű- 60 ködjenek. Ezen eredmény elérésére szol­gáló egyik eszköz gyanánt a (29') fogas­rudat lefelé meghosszabbíthatják, hogy a (14) és (15) fogas szegmensekbe kapasz­kodjék, mint ez a 8. ábrán fel van tűn- 65 tetve. Magától értetődik, hogy ahol ilyen elrendezést alkalmazunk, csak egy soro­zat súlyt és egy kataraktot használunk, és a kéményt közvetlenül a regulátor mű­ködteti, ill. szabályozza. 70 A 9. és 10. ábra szerint a közönséges fúvóállvány helyére a (35) tokot és áll­ványt helyezzük, mely tok felső végén ki van szélesítve a szabályozószerkezet csappantyúinak felvételére. Ezen csap- 75 pantyúk előnyösen terheltek és úgy mű­ködnek, mint a fentebb ismertetett és az 5. ábrán feltüntetett csappantyúk. Bizonyos esetekben célszerű lehet, hogy a lökéshárító a szabályozószerkezet részét 80 alkossa, amennyiben a nagyobb vagy pót­súllyal együtt vagy ellene dolgozik. Ilyen elrendezés látható a 11. ábrán, ahol az (F) többelágazású cső az (a, b, c, d, e, f stb.) nyílásokkal van ellátva, melyek 85 mindegyikét egy-egy (40) csap vezérli. A nyílásokat a lökéscsillapító dugattyúja lefödheti és kinyithatja. Ha az (f) és (a) nyílások vannak nyitva, a többi nyílás csapjai pedig zárva vannak, akkor a du- 90 gattyút csupán mozgásának határain fé­kezzük, közbenső mozgása pedig szabad, mert az olaj vagy más fékező folyadék a dugattyú egyik oldaláról szabadon foly­hat a másik oldalára, amíg csak a du- 95 gattyú le nem zárja. Ha csupán az (e) és (b) nyílások vannak nyitva, úgy a csilla­pító hatás tartama növekszik, a szabad mozgás útja pedig csökken, ha pedig csak a (d) és (c) nyílások vannak nyitva, 100 akkor a szabad mozgás útja még tovább csökken és a csillapító hatás tartama to­vább növekszik. Látható, hogy a katarakt ilynemű elrendezése a csappantyúk gyor­sulásának nagyjából bármilyen beállítá- 105 sát, valamint mozgásuk bármily mértékű korlátozását lehetővé teszi. Ugyanezen eredmény érhető el azáltal, hogy külön­bözőkép elrendezett nyílásokat alkalma­zunk a katarakthenger falában, mint az no a 12., 13. és 14. ábrákon van feltüntetve, így pl. a 12. ábrán a (41) nyílás kezdet­ben a dugattyú szabad mozgását hozza létre, mely mozgás lassanként csökken, míg a mozgás felső határán a dugattyú 115 lefékeződik. A 13. ábrán az ellenkező

Next

/
Oldalképek
Tartalom