89720. lajstromszámú szabadalom • Belső elégésű erőgép

Megjelent 1930. évi szeptember hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI ^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 89720. SZÁM. — Vd/2. OSZTÁLY. Belső elégésü erőgép. Tacke Kari mérnök Haiinover-Linden. Pótszabadalom a 78359. sz. szabadalomhoz. A pótszabadalom bejelentésének napja 1923. évi julius hó 28-ika. Ausztriai elsőbbsége 1922. évi szeptember hó 6-ika. A 78359. számra szabadalomban ismerte­tett, folyékony tüzelőanyaggal és belső el­gázosítással működő égési erőgépnek az a lényege, hogy egymáshoz képest 50—70 5 fokkal elfordított forgattyúval bíró két munkahenger égési tere egymással csak egy keskeny csatorna révén van kap­csolva, melyen keresztül a forgattyúk sar játos beállítása folytán a levegő előbb tö-10 kéletesen az. egyik hengerbe szorittatik s ezután az összes forró levegő a másik hengerbe tolajtik át, melynek forgattyúja elősiet, mimellett az áttolt levegő a tüzelő­anyagot; a csatornán való áthaladása 15 mérvének megfelelően elporlasztja, elgá­zosítja és meggyújtja. Ha tehát a törzsszabadalom 1. és 2. áb­ráinak megfelelő csatolt 1. és 2. ábrákban a (b) henger elősiető dugattyúja a felső 2o holtponton áll, akkor majdnem az összes levegő az (a) hengerben van; ezen hely­zetben a kompressió nyomás még nem érte el legmagasabb fokát, hanem a for­gattyúk tovább fordulásakor még növek-25 szik, mert a köveitő dugattyú gyorsabban mozog felfelé, mint a holtpont közelében levő elősiető dugattú lefelé. A törzsszabadalomban teljes terhelés esetén a tüzelő táplálását akkor kezdjük 3Q el, amikor az elősiető dugattyú a felső holtpontban van s akkor szüntetjük meg, amikor a követő dugattyú elérte a felső holtpontot. Ilyen munkaeljárás esetén a tüzelő táp-35 lálásának kezdete [az elősiető (g) for­gattyú holtpontja] oly időpontba esik, amelyben még nem éretett el a legmaga­sabb kompressionyomás, mimellett a tü­zelő befecskendezésének mérve szerint, részben tehát már a további kompressió 40 közben elgázosodik és elég; ezáltal nem kívánatos magas égési nyomások léphet­nek fel. Ennek elkerülésére a találmány értel­mében a tüzelő befecskendezését csak ak- 45 kor kezdjük el, ha az elősiető dugattyú már lemozgó löketének egy kis részét el­végezte, tehát (g) forgattyúja pl. már 10 vagy 20 fokkal túlhaladt a felső holtpont­ján. Ezáltal a tüzelőnek a kompressió 50 közben való befecskendezését és a túlsá­gos égési nyomásokat elkerüljük. Ilyen munkamód esetén azonban a kö­vetkező hátrány lép fel: A tüzelő befecskendezésének kezdetén a 55 (b) henger elősiető dugattyúja löketének egy részét már megtette. A (b) hengerbe a 3. ábra szerint már tetemes (x) lég­mennyiség van, mely nem porlasztja a tüzelőt, tehát nem telíttetik közvetlenül a 60 (d) fúvóka révén tüzelővel, úgyhogy a tüzelő elporlasztására csak az (y) lég­mennyiség jön tekintetbe. Ha a törzsszabadalom értelmében az, egész légmennyiséget hasznosítjuk a tü- 65 zelő elporlasztására, az (e) csatornát olyan bőre szabhatjuk, mint egy befecs­kendő elgázosítónak légfúvókáját. A leve­gőnek a tüzelőt csak elgázosítania kell. Ha azonban az áttolt levegőnek csak (y) 70 részét használjuk az elporlasztásra, akkor a levegőnek a már a befecskendezés előtt áttolt (x) részét utólag kell a tüzelővel keverni. E célból a találmány értelmében az (e) csatornát oly szűkre szabjuk és 75 úgy képezzük ki, hogy az (y) légtömeg

Next

/
Oldalképek
Tartalom