89704. lajstromszámú szabadalom • Rugalmas fluidummal hajtott, kipuffogás és kondenzáció nélküli hőerőgép
— 2 — volt és éppen ez okból kellett a munkatereit a bebocsátás végeztével a hőforrástól elzárni s a kibocsátás be fejeztéig elzárva tartani, míg a találmány tárgyánál 5 lényegileg a fordított utat követjük, nevezetesen a fluidum be- és kibocsátásának elhagyása mellett a hőtermelést foganatosítjuk szakaszosan, ami ugyan azelőtt gyakorlatilag nem volt kivihető, de a 10 Serpollet-féle és más rendszerű gyors gőzr fejlesztők alkalmazása, óta gyakorlati lehetőséggel bír. Jóllehet a gyors gőzfejlesztők, melyeknél tudvalevőleg úgy maga a fejlesztés, mint annak beszüntető tése is igen gyorsan foganatosítható, újabb időkben (a gőz fejlesztésén kívül egyéb közegek céljaira szolgáló) különféle lángzókkal együtt nagy tökélesítésre tettek szert, eddigelé sohasem gondoltak 20 arra, hogy ezen rendszerekkel, kapcsolatban a rugalmas fluidumokat kipuffogtatás és kondenzáció nélkül, zárt rendszerben alkalmazzák energiaátalakításra. E gyors gőzfejlesztők és lángzók maguk-25 banvéve ismeretesek lévén a találmány tulajdonképpeni lényegét nem érintik, de lehetővé teszik annak célszerű alkalmazását, sőt mint röviden jeleztük, az ideális körfolyamnak az eddigieknél jobb 80 megközelítését is. A mellékelt rajz 1. ábráján a találmány szerinti gép egyik alakjának munkakörfolyamai láthatók. Itt feltételeztük, hogy lassanjáró gépről van szó és hogy a he-85 vítőtér köbtartalma a teljes munkaterével nagyjában megegyezik. Ehhez képest (o, a) a hevítőtér, (a, b) pedig a munkatér térfogatát jelzi. A dugattyú megindulása, előtt a gős a (c) pontig tölti meg a rend-40 szert (egyelőre a hevítőteret) és már most megindítva az említett gyors hőfejlesztést, a dugattyú a (c) ponttól jobbra halad, mialatt a (d) pontig tartó izotermikus expanziót foganatosítunk, majd (elméle-45 tileg) a (d) pontnál a hőfejlesztést hirtelen beszüntetjük, mire a (d) ponttól az (e) pontig adiabatikus expanzió megy végbe. Ezután, a rendszer sziakaszos, átmeneti hűtése mellett, a dugattyú visszafelé mo-50 zogván, az (f) pontig izotermikus kompresszió, majd a hűtés megszűnése után, a (c) pontig adiabatikus kompresszió megy végbe, mire a folyamat ismétlődik. A munka, gőz esetén, célszerűen túlhevített 55 gőzzel veszi kezdetét és ez szenvedi az állapotváltoztatásokat. Elméletileg az ily gőz, mint minden hasonló rugalmas légnemű fluidum, víznek a hevítőtérbe való hozzávezetése vagy tárolása nélkül, a maga változatlan zárt összmennyiségében, 60 rugalmas közvetítőközeg gyanánt szerepelhet, a gyakorlatban azonban esetleg a gőz, telített állapota alá csökkenő nyomásnál beálló kondenzáció- és esetleges egyéb veszteségekre való tekintettel a hevítőtér- 65 rel kapcsolatban bizonyos vízmennyiségről gondoskodni kell. A szakaszos átmeneti hűtés is magánba véve ismert módszerekkel, illetve átmenetileg ható külön készülékekkel foganatosítható, ha azonban 70 ezekről le akarunk mondani és a hűtést a rendszernek természetes lehűlésére bízzuk, esetleg még az ismeretes hőelvezető felületi kiképzés alkalmazás mellett, úgy a gyakorlatban az irotermikus (e, f) kom- 75 presszió elmarad és a körfolyam alsó része nagyjában az 1. ábrán szakadozott vonalakkal feltüntetett alakot veszi fel. A mellékelt rajz 2. ábráján a találmány egyik célszerű foganatosítás! alakja van 80 vázlajtos függélyes hosszmetszetben , feltüntetve. A találmány szerinti gőzgép (vagy más rugalmas hajtófluiduimmal működő hőerőgép) akár egy-, akár többhengerü gép 85 gyanánt foganatosítható; ez utóbbi esetben, a találmány alapelveinek megtartása mellett, célszerűen mindegyik henger számára különálló hevítőteret alkalmazunk. Egyhengerü és egyszeres működésű gép 90 esetén, mint amilyen a mellékelt rajzon van feltüntetve, egyrészt a holtponton való könnyű átmenet és másrészt lehetőleg egyenletes járás s végül a körfolyam kompressziós részének előnyösebb fogana- 95 tosíthatása kedvéért célszerűen a következő kiképzést alkalmazzuk: Az (1) hengerbe, melynek (2) munkatere a (3) csőtoldat útján a magábanvéve ismeretes, bevezetőleg röviden jellemzett (fel 100 nem tüntetett) hevítőtérrel állandó és közvetlen közlekedésben áll, oly dugattyú jár ide-oda, mely két egymástól különválasztott (4a), 4b) dugattyiírészből áll, melyek között a feltüntetett kiindulási helyzet- 105 ben, esetleg levegővel telt, csekély hézag van meghagyva és melyek közül a (4b) dugattyúrész (u. n. repülő vagy szabad dugattyú) a szokásos hajtórúd és forgattyú útján az (5) főtengelyt hajtja, míg 110 a (4a) dugattyúrész az (1) hengerből tö mitően kivezetett (6) dugattyúrúddal van ellátva, mely egyrészt az alább ismertetendő (26) fékkel áll összeköttetésben, másrészt pedig a rúdon szilárdan megerő- 115 sített (7) vezetőpofát és a (11) meneszitőt hordja. A (7) vezetőpofa a (6) dugattyúrúd egyenes vezetése céljából (8) lyukkal van