89704. lajstromszámú szabadalom • Rugalmas fluidummal hajtott, kipuffogás és kondenzáció nélküli hőerőgép

— 2 — volt és éppen ez okból kellett a munka­tereit a bebocsátás végeztével a hőforrás­tól elzárni s a kibocsátás be fejeztéig el­zárva tartani, míg a találmány tárgyánál 5 lényegileg a fordított utat követjük, ne­vezetesen a fluidum be- és kibocsátásának elhagyása mellett a hőtermelést foganato­sítjuk szakaszosan, ami ugyan azelőtt gyakorlatilag nem volt kivihető, de a 10 Serpollet-féle és más rendszerű gyors gőzr fejlesztők alkalmazása, óta gyakorlati le­hetőséggel bír. Jóllehet a gyors gőzfej­lesztők, melyeknél tudvalevőleg úgy maga a fejlesztés, mint annak beszünte­tő tése is igen gyorsan foganatosítható, újabb időkben (a gőz fejlesztésén kívül egyéb közegek céljaira szolgáló) külön­féle lángzókkal együtt nagy tökélesítésre tettek szert, eddigelé sohasem gondoltak 20 arra, hogy ezen rendszerekkel, kapcsolat­ban a rugalmas fluidumokat kipuffogta­tás és kondenzáció nélkül, zárt rendszer­ben alkalmazzák energiaátalakításra. E gyors gőzfejlesztők és lángzók maguk-25 banvéve ismeretesek lévén a találmány tulajdonképpeni lényegét nem érintik, de lehetővé teszik annak célszerű alkalma­zását, sőt mint röviden jeleztük, az ideá­lis körfolyamnak az eddigieknél jobb 80 megközelítését is. A mellékelt rajz 1. ábráján a találmány szerinti gép egyik alakjának munkakör­folyamai láthatók. Itt feltételeztük, hogy lassanjáró gépről van szó és hogy a he-85 vítőtér köbtartalma a teljes munkaterével nagyjában megegyezik. Ehhez képest (o, a) a hevítőtér, (a, b) pedig a munkatér térfogatát jelzi. A dugattyú megindulása, előtt a gős a (c) pontig tölti meg a rend-40 szert (egyelőre a hevítőteret) és már most megindítva az említett gyors hőfejlesz­tést, a dugattyú a (c) ponttól jobbra ha­lad, mialatt a (d) pontig tartó izotermikus expanziót foganatosítunk, majd (elméle-45 tileg) a (d) pontnál a hőfejlesztést hirtelen beszüntetjük, mire a (d) ponttól az (e) pontig adiabatikus expanzió megy végbe. Ezután, a rendszer sziakaszos, átmeneti hűtése mellett, a dugattyú visszafelé mo-50 zogván, az (f) pontig izotermikus kom­presszió, majd a hűtés megszűnése után, a (c) pontig adiabatikus kompresszió megy végbe, mire a folyamat ismétlődik. A munka, gőz esetén, célszerűen túlhevített 55 gőzzel veszi kezdetét és ez szenvedi az ál­lapotváltoztatásokat. Elméletileg az ily gőz, mint minden hasonló rugalmas lég­nemű fluidum, víznek a hevítőtérbe való hozzávezetése vagy tárolása nélkül, a maga változatlan zárt összmennyiségében, 60 rugalmas közvetítőközeg gyanánt szere­pelhet, a gyakorlatban azonban esetleg a gőz, telített állapota alá csökkenő nyomás­nál beálló kondenzáció- és esetleges egyéb veszteségekre való tekintettel a hevítőtér- 65 rel kapcsolatban bizonyos vízmennyiség­ről gondoskodni kell. A szakaszos át­meneti hűtés is magánba véve ismert mód­szerekkel, illetve átmenetileg ható külön készülékekkel foganatosítható, ha azonban 70 ezekről le akarunk mondani és a hűtést a rendszernek természetes lehűlésére bíz­zuk, esetleg még az ismeretes hőelvezető felületi kiképzés alkalmazás mellett, úgy a gyakorlatban az irotermikus (e, f) kom- 75 presszió elmarad és a körfolyam alsó része nagyjában az 1. ábrán szakadozott vonalakkal feltüntetett alakot veszi fel. A mellékelt rajz 2. ábráján a találmány egyik célszerű foganatosítás! alakja van 80 vázlajtos függélyes hosszmetszetben , fel­tüntetve. A találmány szerinti gőzgép (vagy más rugalmas hajtófluiduimmal működő hő­erőgép) akár egy-, akár többhengerü gép 85 gyanánt foganatosítható; ez utóbbi eset­ben, a találmány alapelveinek megtartása mellett, célszerűen mindegyik henger szá­mára különálló hevítőteret alkalmazunk. Egyhengerü és egyszeres működésű gép 90 esetén, mint amilyen a mellékelt rajzon van feltüntetve, egyrészt a holtponton való könnyű átmenet és másrészt lehető­leg egyenletes járás s végül a körfolyam kompressziós részének előnyösebb fogana- 95 tosíthatása kedvéért célszerűen a követ­kező kiképzést alkalmazzuk: Az (1) hengerbe, melynek (2) munkatere a (3) csőtoldat útján a magábanvéve isme­retes, bevezetőleg röviden jellemzett (fel 100 nem tüntetett) hevítőtérrel állandó és köz­vetlen közlekedésben áll, oly dugattyú jár ide-oda, mely két egymástól különválasz­tott (4a), 4b) dugattyiírészből áll, melyek között a feltüntetett kiindulási helyzet- 105 ben, esetleg levegővel telt, csekély hézag van meghagyva és melyek közül a (4b) dugattyúrész (u. n. repülő vagy szabad dugattyú) a szokásos hajtórúd és for­gattyú útján az (5) főtengelyt hajtja, míg 110 a (4a) dugattyúrész az (1) hengerből tö mitően kivezetett (6) dugattyúrúddal van ellátva, mely egyrészt az alább ismerte­tendő (26) fékkel áll összeköttetésben, másrészt pedig a rúdon szilárdan megerő- 115 sített (7) vezetőpofát és a (11) meneszitőt hordja. A (7) vezetőpofa a (6) dugattyúrúd egyenes vezetése céljából (8) lyukkal van

Next

/
Oldalképek
Tartalom