89704. lajstromszámú szabadalom • Rugalmas fluidummal hajtott, kipuffogás és kondenzáció nélküli hőerőgép

Megjelent 193Q. évi szeptember hó 66 -én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 89704. SZÁM. — Vd/1. OSZTÁLY. Rugalmas fluidummal hajtott, kipuffogás és kondenzáció nélküli hőerőgép. Ökrös Béla és Ökrös Rezső géplakatosok Nagykamarás. A bejelentés napja 1924. évi április hó 4-ike. A találmány célja oly gőzgép vagy más, rugalmas fluidummal, pl. hőléggel dolgozó hőerőgép létesítés© melynél egy­részt a fáradt fluidum gyakorlatilag tel 5 jes egészében és teljesen közvetlenül hasz­náltatik fel újra ós melynek Szeme az ideális körfolyamat vGarnot-féle ciklust.) a gyakorlati lehetőség határain belül az eddigieknél nagyobb mértékben közelíti 10 meg. Az eddigi gőzgépekkel kapcsolatban a fáradt gőz kipuffogtatásán kívül, mely közvetlen és teljes mértékű veszteséget jelenít, tudvalevőleg már igen gyakran 15 alkalmazták a fáradt gőznek, ha nem is magának a gőzgépnek céljaira való újbóli felhasználását, de legalább is más cé­lokra pl. fűtési vagy (vegyi reakciókhoz való) hevítési, stb, célra való felhaszná-20 lását, míg magának a gőzgépnek céljaira tudvalevőleg a fáradt gőz kondenzációját alkalmazták; mindkét esetben azonban a fáradt gőznek csak közvetett újbóli fel­használásáról van szó, melynél — elte-25 kintve a többé-kevésbé bonyolult kiegé­szítő berendezésektől — a felhasználás útja közben a gőz hőtartalmában termé­szetszerűleg jelentékeny veszteségek állot­tak be. 30 Ezziel szembn a találmány tárgyánál, melynél a gőz vagy más rugalmas flui­dum munkatere a kazánnal vagy más ily készülékkel (melyet az alábbiakban álta­lános megjelölés kedvéért hevítőtémek 35 fogunk nevezni) az alábbi ismertetendő módon állandó és közvetlen közlekedésben áll, a fáradt fluidumnak — minden kipuf­fogás és kondenzáció — nélküli, teljes és közvetlen újbóli felhasználását érjük el, 40 ami nemcsak jelentékeny hőnyereséget, hanem lényeges szerkezeti egyszerűsítést is jelent, minthogy a gőzvezeték és a szo­kásos be- és kibocsátó szervek, tehát a vezérművek (tolattyús, szelepes, stb. ve­zérművek) teljesen feleslegessé válnak; tö viszont az eddigelé szokásos szelepek és más vezérlő szervek elmaradása, mely szervek tudvalevőleg szintén meglehetős hőveszteségeket okoztak, ismét növeli a hőnyereséget. A találmány egyik, alább 50 ismertetendő foganatosítási alakjánál al­kalmazunk ugyan (a dugattyú bizonyos, sajátos, részben külső hajtására) önmű­ködő vezérművet, ez azonban a munkatér­től teljesen különálló, tehát a fluidummal 55 egyáltalán nem érintkező, tisztán mecha­nikai külső szerkezet, mely hőveszteséget egyáltalán nem okoz és aránylag egyszerű működése mellett, csupán egyetlen alkat­részre hat. 60 A találmány tárgyánál a rugalmas hajtófluidum, melyet tehát sem kipuffog­tatás, sem kondenzáció céljából, a munka­térből ki nemi vezetünk, a rendszerbe be­zárva marad és mint ilyen, a befektetett 65 energia (hőenergia) és az energia-átalakí­tás mellett felhasználandó mechanikai energia közötti rugalmas, zárt közvetítő­közeg gyanánt fogható fel, mellyel kap­csolatban, az eddigiekkel ellentétben, csu- 70 pán állapotváltozltatások foganatosítan­dók, de sem külön bebocsátás, sem külön kibocsátás vezérléséről gondoskodnunk nem kell; eddigelé éppen ezen utóbbi mű­veletek voltak szükségesek az. ismeretes 75 körfolyamokat jellemző termikus változ­tatásokhoz, melyek mellett a hőforrásban (kazánban, hőléget fejlesztő tüzelőtérben) a hőenergia, fejlesztése kisebb-nagyobb mértékben, de állandóan folyamatban 80

Next

/
Oldalképek
Tartalom