89699. lajstromszámú szabadalom • Berendezés öntöttgéprészeken, különösen elégési erőgépek hengerein a hűtőhatás javítására
Megjelent 1930. évi szeptember hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 89699. SZÁM. — XH/e. OSZTÁLY. Berendezés öntött géprészeken, különösen elégési erőgépek hengerein a hűtőhatás javítására. „Maschinenfabrik Esslingeii" Esslingen. A bejelentés napja 1924. évi julius hó 2-ika. Németországi elsőbbsége 1923. évi julius hó 18-ika. Azon célból, hogy pl. mótorhengereknél tömör öntést kapjunk, ismeretes öntött darabok öntésénél, lemezdaraboknak azokba való beágyazása. Eddig azonban 5 ezen hozzáöntött darabokat legföljebb az öntvény felületéig engedték érni. Ismeretes továbbá elégési erőgépek hengereinek oly bordák által való hűtése, melyek a hengertest felületére öntött le-10 mezdarabokból állanak. Kitűnt, hogy a tömör öntvény nyerése céljából alkalmazott lemezdarabokat célszerűen egyidejűleg a hőelvezetés javítására is alkalmazhatjuk, amennyiben az 15 eddigiektől eltérően a lemezdarabokat bordák vagy effélék gyanánt az öntvény keresztmetszetéből kinyúló módon alkalmazzuk. Lemezdarabokat tehát előnyösen oly helyeken fogunk beönteni, melyek ke-0 resztmetszeti alakjuk folytán az öntvényeknek a formában való kihűlése alkalmával a hőt kifelé kevésbbé gyorsan adják le, melyek tehát hosszabb ideig maradnak folyékony állapotban és ennek 5 folytán ismert okokból gyakran hólyagképződést mutatnak. Az üzemben éppen ezeken a helyeken lépnek fel hőtorlódások és a beöntött lemezdaraboknak vagy efféléknek az öntvény keresztmetszetén túl 30 való meghosszabbítása kitűnő eszközt szolgáltat azon célra, hogy az egyébként összetorlódó hőmennyiségek kifelé elvezettessenek. Elégési erőgépek hengereinél ezen be-J5 öntött darabokat a hűtőköpeny üregébe benyúló módon rendezzük el és a kiálló részek megfelelő áthajlítása által a hőkicserélő felüléteket tetszőlegesen megnövelhetjük. A rajzon a találmány tárgyának két foganatosítási példája van fel- 4® tüntetve. Az 1. ábra egy négyhengeres tömb keresztmetszete a hengertengelyen át. A 2. ábra az 1. ábra A—B vonala mentén vett metszet. A 4?> 3. ábra a 2. ábra C—D vonala mentén vett metszet. A 4. ábra pl. nyersolajmótor hengerfedelének a tengelyre merőleges metszete. Az 1—3. ábra érteiméiben két-két szom- 50 szédos (a) henger között, továbbá két-két szomszédos (b) szelepkamara között (c), illetve (d), vaslemezből való , darabok vannak a henger tömb előállítása alkalmával beöntve. Ezen darabok az öntvény 55. előállítása alkalmával az egyébként lassan lehűlő helyeken kb. azon hőmennyiséget veszik fel, mely az öntött vasat különben az illető helyeken túlságosan hosszú ideig tartaná meg folyékony álla- 60' pótban és ezen darabok részben ezen hatásuk, részben pedig saját fizikai és kémiai tulajdonságaik folytán tömör öntést biztosítanak. A találmány értelmében azonban ezen darabok bordák gyanánt az 65 öntvény! keresztmetszetéből kiállanak, még pedig célszerűen a hűtőtérbe, illetve a hűtővizet tovavezető (e) terekbe nyúlnak, úgyhogy ezen darabok a mótor üzeme alkalmával is elvezetik a hőt az 70' illető ki nem elégítő helyekről. A 3. ábrán látható, hogy a beöntött közbenső darabok a hűtőköpeny mindegyik (e) csatornájának kedvező kihasználását teszik lehetővé. 75. A 4. ábra szerinti hengerfedélkereszt-