89699. lajstromszámú szabadalom • Berendezés öntöttgéprészeken, különösen elégési erőgépek hengerein a hűtőhatás javítására

Megjelent 1930. évi szeptember hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 89699. SZÁM. — XH/e. OSZTÁLY. Berendezés öntött géprészeken, különösen elégési erőgépek hengerein a hűtőhatás javítására. „Maschinenfabrik Esslingeii" Esslingen. A bejelentés napja 1924. évi julius hó 2-ika. Németországi elsőbbsége 1923. évi julius hó 18-ika. Azon célból, hogy pl. mótorhengereknél tömör öntést kapjunk, ismeretes öntött darabok öntésénél, lemezdaraboknak azokba való beágyazása. Eddig azonban 5 ezen hozzáöntött darabokat legföljebb az öntvény felületéig engedték érni. Ismeretes továbbá elégési erőgépek hengereinek oly bordák által való hűtése, melyek a hengertest felületére öntött le-10 mezdarabokból állanak. Kitűnt, hogy a tömör öntvény nyerése céljából alkalmazott lemezdarabokat cél­szerűen egyidejűleg a hőelvezetés javítá­sára is alkalmazhatjuk, amennyiben az 15 eddigiektől eltérően a lemezdarabokat bordák vagy effélék gyanánt az öntvény keresztmetszetéből kinyúló módon alkal­mazzuk. Lemezdarabokat tehát előnyösen oly helyeken fogunk beönteni, melyek ke-0 resztmetszeti alakjuk folytán az öntvé­nyeknek a formában való kihűlése alkal­mával a hőt kifelé kevésbbé gyorsan ad­ják le, melyek tehát hosszabb ideig ma­radnak folyékony állapotban és ennek 5 folytán ismert okokból gyakran hólyagkép­ződést mutatnak. Az üzemben éppen eze­ken a helyeken lépnek fel hőtorlódások és a beöntött lemezdaraboknak vagy effé­léknek az öntvény keresztmetszetén túl 30 való meghosszabbítása kitűnő eszközt szolgáltat azon célra, hogy az egyébként összetorlódó hőmennyiségek kifelé elve­zettessenek. Elégési erőgépek hengereinél ezen be-J5 öntött darabokat a hűtőköpeny üregébe benyúló módon rendezzük el és a kiálló részek megfelelő áthajlítása által a hőki­cserélő felüléteket tetszőlegesen megnö­velhetjük. A rajzon a találmány tárgyá­nak két foganatosítási példája van fel- 4® tüntetve. Az 1. ábra egy négyhengeres tömb kereszt­metszete a hengertengelyen át. A 2. ábra az 1. ábra A—B vonala men­tén vett metszet. A 4?> 3. ábra a 2. ábra C—D vonala men­tén vett metszet. A 4. ábra pl. nyersolajmótor hengerfede­lének a tengelyre merőleges metszete. Az 1—3. ábra érteiméiben két-két szom- 50 szédos (a) henger között, továbbá két-két szomszédos (b) szelepkamara között (c), illetve (d), vaslemezből való , darabok vannak a henger tömb előállítása alkal­mával beöntve. Ezen darabok az öntvény 55. előállítása alkalmával az egyébként las­san lehűlő helyeken kb. azon hőmennyi­séget veszik fel, mely az öntött vasat kü­lönben az illető helyeken túlságosan hosszú ideig tartaná meg folyékony álla- 60' pótban és ezen darabok részben ezen ha­tásuk, részben pedig saját fizikai és ké­miai tulajdonságaik folytán tömör öntést biztosítanak. A találmány értelmében azonban ezen darabok bordák gyanánt az 65 öntvény! keresztmetszetéből kiállanak, még pedig célszerűen a hűtőtérbe, illetve a hűtővizet tovavezető (e) terekbe nyúl­nak, úgyhogy ezen darabok a mótor üzeme alkalmával is elvezetik a hőt az 70' illető ki nem elégítő helyekről. A 3. ábrán látható, hogy a beöntött közbenső darabok a hűtőköpeny mind­egyik (e) csatornájának kedvező kihasz­nálását teszik lehetővé. 75. A 4. ábra szerinti hengerfedélkereszt-

Next

/
Oldalképek
Tartalom