89696. lajstromszámú szabadalom • Eljárás csillagfürt hasznos feldolgozására

tartalmú kivcmatany agokibó 1 jelentékeny mennyiségeket tartalmaznak, ami ezen anyagoknak olcsó eljárással való hasano­sítását teszi lehetővé. Az említett oldatok 5 hasznosítása vagy közvetlenül, esetleg be­szárított állapotban takarmányanyagokhoz vaíló ho2>záadás útján, vagy azáltal történ­bet, hogy azokat szesz előállítása céljából élesztőerjedésnék vetjük alá. 10 Az oldatoknak elerjeszt,ésénél az erjesz­tésből származó maradékban lényegileg már esaik anorgános sók maradnak vissza, melyek részint a csillagfürtmagvakiból származnak, részint pedig a kivonatölás 15 sikeres keresztülvitele érdekéhen kívülről vitettek be. Ezen sók túlnyomóan oly ter­mészetinek, hogy a talajba mint trágyázó szerek vagy talajjavítók bevezethetők. Ennek folytán ezen folyadékok anélkül. 20 hogy azokat a bennük tartalmazott sók kitermelése céljából be kellene gőzölög­tetni, magáiban a csillagfürt feldolgozá­sára szolgáló folyamatban azáltal talál­hatnak hatásos alkalmazásra, hogy azokat 25 a csillagfürtnöivénynek külön kitermelt és esetleg a zöld hüvelyekkel kevert levelei­hez vezethetjük, oly célból, hogy azoknak az elerjesztésükhöz szükséges nedvesség­tartalmat megadjuk. A csillagfürt,levelek-80 nek és esetleg a zöld hüvelyeknek elerjesz­tése emellett albiból a célból történik, hogy a bennük levő n itrogénvegyillet eket oly alakokba vigyük át, melyekben azokat a növények könnyebben asszimilálják. 35 A fentiekben alapvonásaiban ismertetett találmánynak gyakorlati keresztülvitelét alább a mellékelt rajznak két vázlatos áb­rája kapcsán írjuk le részleteiben. A raj­zon az 40 1. ábrán látható séma az egész learatott növénytöhiegnek az üzemi berendezésen át vett útját mutatja, míg a 2. ábrán a kivonatolási eljárás egy foga­natosítóéi módijának keresztülvitele váz-45 latosan vain szemléltetve. Az 1. ábrán (A)-val jelölt kör a talál­mány tárgyát képező eljárással feldolgo­zandó csillagfürttömeget jelöli. Ezt a tö­meget mindenekelőtt mechanikai úton, pl. 50 azáltal, hogy azt megfelelően szerkesztett cséplőgépen vezetjük keresztül, a (B) mag­vak áramára, a (C) levelek áramára és a (D) szárak és (E) maghüvelyek áramára bontjuk. A szárakat és a maghüvelyéket 55 a találmány érteiméiben célszerűen együt­tesen dolgozzuk tovább fel. A magvaknak (B) áramát mechanikai elkülönítési folyamatnak vetjük alá, oly1 célból, hogy a magvak tömegéből a köze­pes nagyságú és közepes súlyú magvakat, melyek a magvak túlnyomó főtömegét ké­pezik és tapasztalataink szerint egyenletes tulajdonságokkal rendelkeznek, a különö­sen kicsiny és különösen nagy magvaktól, valamint a különösen könnyű és különö­sen, nehéz magvaktól elválasszuk, ami arra való tekintettel szükséges, mert a közepes árútól erősen eltérő magvak között; kivá­lóan mérgező tulajdonságú és különösen nehezem méregmentesíthető magvak van- 7 riak; ezen magvaknak a magtöinegben való meghagyása a végtermék minőségét károsan befolyásolná. Az 1. ábrán látható vázlatban (F) egy úgynevezett szélrostát mutat, mely a magvakat légáram se- 7 gélyével suly szerint és ezt követő­leg megfelelő sziták segélyével nagy­ság szerint is osztályozza. A csil­íagfürtimagvak tömegéből kiválasztott csillagfürtök a rajzon (G)-nél vannak je- 8 "ölve és kívánatra valamely alkalmas módon a közepes minőségű magvaktól. Valamint a száraktól ós hüvelyektől elkü­lönítetten dolgozhatók fél. Ezen csillag • fürtmagvaknak ilyen feldolgozása azon­ban nem tartozik a jelen találmány lényegéhez. A közepes magvakat, melyek {rendsze­rint az egész magtamegnek körülbelül 98%-át képezik, bizonyos körülmények kö­zött azonban jelentékenyen kisebb meny­nyisógben is lelhetnek jelen, a (Hl) tar­tályba vezetjük, ahol a magvakat duz­za,szítjuk. Ezt a találmány értelmében sa­játoís oldat alkalmazásával végezzük, me­lyet a csillagfürt nagyobb mennyiségben vesz fel, mint a tiszta vizet. Megállapítot­tuk, hogy a csillagfürt a beáztatására al­kalmazott folyadék természete szerint a duzzasztásnál .a folyadékból többé vagy kevésbé naigy mennyiséget vesz fel. Ké­szíthetünk már most oly folyadékokat, melyek a magvak által különösen nagy mennyiségben vétetnek fel és ennek foly­tán ezeket duzzasztó folyadékoknak ne vezhetjük. Ilyen folyadékok, melyeik a (Hl) tartályban végzett duzzasztásra al­kalmasak, pl. bázisoknak vagy savaiknak, így pl. karbalbidnak, sósavnak, citromsav­nak, oxálsavnak és egyéb szerves savak­nak oldatai; különösen oly savak oldatai alkalmasak, melyekből úgy, mint az emlí­tett citroimsavból és oxálsavból a csillag­fürtmagvak csekély mennyiségeket tartal­maznak. Az oldatoknak tekintetbe jövő koncentrációi egy százalék és öt százalék között fekszenek. A (Hl) tartályban a csillagfürtöt duz­zasztjuk és a duzzasztó folyadék útján ki-

Next

/
Oldalképek
Tartalom