89685. lajstromszámú szabadalom • Eljárás távbeszélő kettőskörök kiegyenlítésére a mellékbeszélgetés csökkentése céljából

négyesek négy vezetékeiben a symmetria­hiány három kategóriája nem észlelhető egyenlő mértékben. Ezek eszerint a szoká­sos kapacításmérések révén meg nem álla-5 píthatók és ki sem küszöbölhetők a kapa­cítástméráseken alapuló keresztezések ál­tal. Az egyes symmetriahiányok egymás­tól független leimérése hosszú vezetékek építésénél a legnagyobb nehézségekkel jár 10 és azon esetben is, ha ily mérésiek alap­ján az egyes hosszak mentén keresztezése­ket eszközölünk az eredmény mégisi töké­letlen, minthogy a különböző symmetria,­hiányoknak a mellékbeszélgetésre gyako-15 rolt közösi hatása egyszerű számítással meg nem állapítható. Minthogy az utóbbi időben a Krarup­féle kábel a tekercseléshez használt anyag javítása folytán nevezetesen tengerikábe-20 lek gyártásánál nagyobb ."jelentőséggel bír, ennek folytán szükség merült fel oly más kiegyenlítőeljárást találni, mely a Pupin-féle kábeleken kívül a Krarap-féle kábeleknél is sikeresen használható. Ily 25 eljárással a négyeskörök zavarmentes használata nemcsak a Krarup-féle kábe­lekben válik lehetővé, hanem azon to­vábbi előny is éretik el, hogy jellegéinek csekély frekvenciafüggősége által különö-30 sen erősítőkkel ellátott üzemek részére al­kalmas, miáltal a kábelrendszer javítása éretik el. Ezen a következőkben leírt és a Krarap­féle kábelekhez is alkalmas találmány 35 szerinti kiegyenlítőeljárás, azonkívül amennyiben jelent műszaki haladást is, mert az egész gyakorlatilag tekintetbe jövő frekvenciatérben a mellékbeszélgetési zavarok nagyobb egyenletességgel csök-40 kenthetők, mint ez az eddigi, fent említett eljárások alkalmazása által lehetséges volt. Nevezetesen azt tapasztaltuk, hogy a fent említett két kiegyenlítési eljárás — melyek eddig kizárólagosan használtatnak 45 — az elért kiegyenlítés frekvenciafüggősé­gének tekintetében még nem tökéletes. A mellékbeszélgetésnek ezekkel elért tompítóértékei általánosságban a frekven­cia növekedésével erősen csökkennek és 50 különösen magasabb frekvenciáknál, igen alacsony értékre sűlyednek. Ennek oko­zója, mert ezen eljárások foganatosítása által minden kiegyenlítési szakaszban esz­közölt kapacításkiegyenlítésnél kis részek 55 maradnak fenn, melyek a csévék kiegyen­lítésénél visszamaradó inaktivitási symmetriahiányokkal együtt g> „sorolnak hatást, vagy ha ismert módon utóbbiakat a kapacitások megfelelő kiegyenlítési út­ján minden kiegyenlítési hosszban kom- • penzáljuk, akkor ezen kompenzáció csak I kis frekvenciatérre gyakorol hatást. Ha- I sonló okokból a pótkondenzátorokkal való I ismeretes ,,végkiegyenlítés" is a gyakorla- • tilag tekintetbe vehető frekvenciatérnek I csak aránylag kis részére hasznos. I A találmány szerinti új eljárás azon I alapszik, hogy a kiegyenlítés a vezeték- • pálya részhosszaira (csévetávolságok) el- I vileg nem korlátoztatik és hogy a veze- I tóktulajdonság vagy a mellékbeszélgetés- I tompítás jelenlevő symmetriahiányait az I egyes részhosszakban, akár gyártási hosz- I szak, akár a csévetávolságoknak megfelelő I hosszak, le nem mérjük, hanem a végpon- • tokból felépített vezetékből (a gyártási I hosszakból összeállítva) indulunk ki és I minden egyes további részhosszal való I meghosszabbítás alkalmával csak ezen I végpontokban, mérjük le ismert mód sze- 9 rint, a meillékbeszélgetéstompítáisát és I hogy a végektől egymás után kiinduló I egyes részhosszakban, a négyeseket az is- I meretes keresztezések révén egyes négyes- I drótok segélyével kötjük összie, mi mellett £fl minden egyes összekötőhelyben lehetséges I 8 keresztezés között próbálgatás útján I mindig azokat választjuk ki, melyek a ve- I zetékpálya kezdetűnél, illetve ott, ahol a I mellékbeszélgetés tompítások méretnek, 9l ezen értékeknek legmagasabb eredményét I szolgáltatják. I Azáltal, mert a legelőnyösebb kereszt©- I zések megállapítása miatt ezen mérések váltakozó frekvenciával (vagy valódi be- 9 szélőáramokkal is^ eszközöltetnek, ennek folytán — mint azt a gyakorlat is mu­tatta — azon keresztezéseket lehet megta­lálni, melyek egyrészt a vezetékpálya vég­pontjai részére elegendő magas, másrészt l< pedig az egész frekvenciatérre ható sok­kal egyenletesebb tompítóértékeket szol­gáltatnak mint ez eddig lehetséges volt. Mellékelt rajz 1. és 2. ábrája az új eljá­rásnak egy előnyös foganatosítási módját 1( tünteti fel, melynél a vezetékpálya felépí­téséhez mindig két-két gyártási, illetve részhossz a folytatólagos meghosszabbí­tásra használtatik. (A) jelöli mindkét áb­rában a vezetékpálya kezdetét, melyből 11 kiindulva eszközöltetik a felépítés és ki­egyenlítés, (A)-ban állandóan egy beren­dezés van alkalmazva, mely a felépítmény mindenkori vezetékpályájában a mellék­beszélgetés tompításának mérésére szol- 11 gál, mint pl. az 1. ábra szerint A—B pálya, vagy a 2. ábra szerint A—F pálya méré­sére. Ezen mérések eszközlése és a vezeték-

Next

/
Oldalképek
Tartalom