89680. lajstromszámú szabadalom • Rázó csúsztató

Megjelent 1930. évi szeptember hó 1-én. MAGYAR KIRiLYI-^^m SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 89680. SZÁM. — V/b. OSZTÁLY. Rázó csúsztató. Sklenar Antonin mérnök Lázy. A bejelentés napja 1924. évi december hó 30-ika. Csehszlovákiai elsőbbsége 1924. évi junius hó 24-ike. A találmány golyókon vagy hengereken gördülő rázó csúsztatóra vonatkozik. Ilyfajta ismert rázócsúsztatók egyik válfajánál a golyók a futópályáik közé lazán 5 vannak beiktatva, úgyhogy elveszhetnek, míg a másik válfajnál az alsó futópálya golyókalitkát alkot és a csúsztató a golyókon van ágyazva, ami az ágy'azási helyek idő előtti kikopásával jár, vagy 10 a csúsztató feneke erősbitésének szükségét vonja maga után. Ezektől a berendezésektől a találmány tárgya abban különbözik, hogy a felső és alsó futópályák a gördítő testekkel együtt, önmagában 15 összefüggő, önálló futóvázakat alkotnak, melyeken a csúsztató nyugszik. A rajz a találmány szerinti rázó csúsztatónak két példaképem kiviteli alakját szemlélteti. Az 20 1. ábra az egyik kiviteli alak hosszmetszete. A 2. ábra a csúsztató alváz fölülnézete. A 3. ábra harántmetszete. A 4. ábra egy másik foganatosítási alak 25 oldalnézete. Az 5. ábra harántmetszete. Az 1—3. ábrákban szemléltetett kiviteli alaknál, melynél a csúsztató alváza, a csúsztató minden oldalán, pl. két egymás 30 mellett fekvő golyó- vagy hengersort tartalmaz, a csúsztató futópályái pl. (a) szögvasakból állnak (3. ábra) alsó és egy keresztmetszetben (U)-alakú (b) bádogcsíkból felső (b) futópálya gyanánt, melyek 35 között a (c) golyók vannak elrendezve. Az (a) szögvasak és a (b) bádogcsíkok hosszoldalai már most, amint azt főleg a 3. ábra szemlélteti, a golyók felé oly mértékben vannak befelé hajlítva, hogy a golyókat kalitkaszerűen körülfogják és atO futópályák, a meghajlítás után, nem távolodhatnak el a golyóktól. Harántirányban elrendezett, tetszőleges rendszerű (d) és (e) ütközők (1. és 2. ábra) határolják a golyóknak a futópályákon való gördülési 45 útját. A 4. és 5. ábrák szerinti foganatosítási alaknál, melynél a csúsztató csupán egy golyósoron van elrendezve, az alsó futópálya pl. egy-egy (al), a felső futópálya 50 pedig egy-egy (bl) szögvasból van összetéve. A két (bl) futópálya (h) távolságtartó heveder útján van egymással összekötve, miáltal helyzetük az alsó (al) futópályákkal szemben, haránt- 55 irányban biztosíttatik. Az (al) és (bl) szögvasak, amint azt főleg az 5. ábra mutatja, hosszoldalaikon a (c) golyók felé, befelé vannak hajlítva, úgyhogy a golyókat kalitkaszerűen körülfogják. Ebben az 60 esetben is tetszőleges fajtájú (dl) és (el) ütközők határolják a golyóknak a futópályákon való gördülési útját. Hogy a csusztatót nem sík alapzaton, tehát ott is használhassuk, ahol a csusz- 65 tató síkja nem párhuzamos a golyók mozgási síkjával, a csusztatónak az alvázon billenthető ágyazását kontemplálom, pl. oly módon, hogy a csúsztató az alvázon élszerűen nyugszik. 70 E célból az 1—3. ábrákban szemléltetett foganatosítási alaknál a (b) futópálya, amint a különösen az 1. és 2. ábrákból kitűnik, (V)-alakú, perselyszerű (f) ágyazó felülettel, a csúsztató pedig (g) 75 éllel van ellátva, mellyel az (f) perselybe fekszik. A második foganatosítási alaknál az elrendezés éppen fordított; a per-