89678. lajstromszámú szabadalom • Vízcsöves kazán

fekvő lapos (m') vízkamrába vezetnek. Ez úton lehetővé válik az (1) csöveknek kikémlelése alulról egészen a hajlásúkig. Ha hajókazánként használunk vízcsöves 5 kazánokat, akkor a pernye tudvalevően meg szokott gyülemleni a rézsútos csőinyaláb belsejében és időikint szükséges eltávolítása nehézséggel jár és a kazán téljesítményét leszorítja. Az új kazánnál 10 a pernye a rézsútos (C) falon szabadon lesiklik a (D) hamuszekrénybe. A 4. ábrán látható meredek csövű kazánban az elülső (a') csőnyaláb (b') felső és (c') alsó kazán kőzött foglal helyet, amely 15 két dob az 1. ábrabeli (b) és (c) vízkamrák helyébe lép. Az (a') csőnyalábból a felső (b') kazántól levezetett (1') és (h') csősorok az 1—3. ábrák értelmében el vannak ágaztatva és az (i') és (m') do-20 bókba vezetve a már ismertetett módon megvédik az elülső (B) és hátulsó (A) falat. Az 1. ábrán látható (o) oldalsó csövek természetesen itt is alkalmazhatók azonos módon. Természetesen az (i') és (m') 25 dobok is összekötendők levezető csövek segítségével a (b') felső kazánnal vagy valamely másik, a 4. ábrán rajzolt felső kazánnal. Ezek az összekötő csövek csak tisztább szemléltetés kedvéért vannak a 4. 30 ábrán elhagyva és mert az ilyen levezető csövek elrendezése úgyis ismeretes. Az (m') dobot a (c') dobbal is összeköthetnők levezető csövek segítségéved A (v) túlhevítő a 4. ábrabeli kiviteli alak-35 ban az (1') csövek és az (a') nyalábnak csővei között foglal helyet, amely elrendezés lényégében megfelel az 1. ábrán feltüntetettnek. A 4. ábrán látható féleségű meredek csövű kazánokban a túlhevítőt 40 rendszerint az (a') és (a2) csőnyalábok kőzött szokták elrendezni, amint azt az 1. ábrán (v') jelzi. Most ez a tér légmelegítő vagy előmelegítő elhelyezésére használható ki. 45 Az 5. ábrán egy rézsútos csövű kazánnak elülső része van feltüntetve. Az (a) csőnyalábból fent néhány (f) csősor ágazik el. Ezek felett a hátulsó felső kazánhoz vezető (f) csövek felett még olyan (f') csövek 50 vannak különösképen elhajlítva, amelyek az elülső (e) felső kazánba vezetnek, amely viszont (k) levezető csövek révén az elülső (i) alsó dobbal közlekedik. Az (a) csőnyaláb alján csak egy (h) csősor van el-55 ágaztatva, amely a (B) homlokfal előtt van levezetve, hogy az (i) dobba torkoljék. Jellemző az 5. ábrabeli kiviteli alakra a (v) túlhevítőnek a (B) homlokfal és a (h) csősor között való elrendezése. Itt tehát a (h) csősort nemcsak a (B) falazat meg- 60 védésére használjuk, hanem arra is, hogy a túlhevítőt az (F) tűztérnek közvetlen sugárzómelegétől megóvjuk. A 6. ábrán lényegében az 5. ábrának megfelelő elrendezés látható meredekcsövű 65 kazán esetére. Az (a') csőnyalábból (h') csősor úgy van elágaztatva, hogy a (b'> felső kazántól lefelé a (B) fal mentén egészen a szegletes keresztmetszetű (i') alsó vízkamráig terjed. A (v) túlhevítő itt is 70 a (B) fal mellett van elhelyezve, úgyhogy a (h') csövek az (F) tűztérnek sugárzómelegétől védik. A 7. ábrabeli metszet a (h') csöveknek csoportonkint való elhelyezéséi láttatja, az egyes csoportok között 75 (O) térközökkel. A 7. és 8. ábrán nyilak jelzik, hogy a hősugarak részben a (h') csöveket érik, részben pedig az (O) nyílásokon keresztül a (v) túlhevítő csöveire esnek, amelyek a 7. ábrán éppen az (O) 80 térközök mögött foglalnak helyet. E kiviteli alaknál a túlhevítő eltolhatóan van elrendezve, úgyhogy a 7. ábrabeli helyzetéből a 8. ábrabelibe hozható. Az utóbbi helyzetben a (v) túlhevítőcsövek a (Ti') §5, védőcsövek mögött helyezkednek el, úgyhogy a hősugarak nem érik őket közvetlenül. Különböző közbenső állások is lehetségesek s ily módon a túlhevítő hatás finoman szabályozható. 90, Szabadalmi igények: 1. Vízcsöves kazán, azzal jellemezve, hogy a csőnyalábból csövek vagy csősorok ki vannak hajlítva és a tűztérnek egy vagy több határoló falán lefelé vannak 95, vezetve. 2. Az 1. alatt védett vízcsöves kazán kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a tűztér falai mentén vezetett csövek vagy csősorok alsó végeikkel a tűztéren kívül 10® elrendezett dobokba vagy kamrákba torkolnak, amelyek külön levezető csövek révén magasabban fekvő dobokkal vagy kamrákkal közlekednek. 3. Az 1. alatt védett vizcsöves kazán a nya- 105 lábból elhajlított csövek és a fő csőnyaláb között elrendezett túlhevítővel. 4. Az 1. és 3. alatt védett vízcsöves kazán kiviteli alakja, azzal jellemezve^ hogy a vízcsöveknek lefelé irányuló része no> hozzá képest harántirányban elrendezett vízkamrába hajlás nélkül torkollik be, úgyhogy a csövekbe alulról be lehet látni. 5. Az 1. és 3. alatt védett vízcsöves kazán 115>