89677. lajstromszámú szabadalom • Lépcsőzetes rostélyú tüzelés

Megjelent 1930. évi szeptember lió 1-éu. MAGYAR KIRÁLYI ^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 89677. SZÁM. — Ve/3, OSZTÁLY. Lépcsőzetes rostélyú tüzelés. L. & C. Steinmüller Gummersbach. A bejelentés napja 1924. évi április hó 9-ike. Ismeretesek olyan lépcsőzetes rostélyú tüzelések, amelyekben a voltaiké,peni. lépcsőzetes rostély végéhez úgynevezett salakdob csatlakozik, amely főként arra való, 5 hogy a lépcsőzetes rostély szállította mar radékot a hamutérbe juttassa. Hamis légbeömlés megakadályozására azt is javasolták már, hogy e dob hátulsó oldalán felső éle körül lengékenyen felfüggesztett lemezt 10 rendezzünk el. akként, hogy ez a dob továbbította maradék mennyiségéhez képest hátrafelé mozogjon, és a maradékokat keresztül engedje. A szóbanforgó találmány azon a .goní-15 dolalon alapul, hogy a salakot elvezető berendezést, hasonlóképen, amint az vándorrostélyoknál már szokásban van, lépcsőzetes rosítélyoknál is különös módón kihasználjuk, nevezetesen arra a célra, hogy a 20 salak elvezetése helyén az el nem égethető maradék között lévő elégethető részek utólag még elégettessenek. Az el nem égethető maradék között ugyanis a használt szénifajtától és a lejtős rositóly üzemmód já|-25 tói függően még jelentékeny mennyiségű szén lehet, amelynek elvezetése az üzemet gazdaságtalanná tenné és amelynek kihasználása a voltaképend lépcsőzetes rcnvtély mögött lévő helyen, abból a szempont-80 bél is fontos lehet, hogy ez úton a rostélynak egész teljesítménye akár időlegesen, akár tartósan, növelhető. Ezért a találmány értelmében a tüzelésnek a salakd'ob tájér kára eső részét úgy képezzük kii, hogy; itt 85 még számottevő elégés mehet végbe. A dob és a felette lévő tűzhídszerű elzárófal közé . eső teret egyes részékből összetett elzáróiszerkezettel rekesztjük el, amely ingaszetrűen lengékenyen van elrendezve és melyr 40 nek egyes részei súllyal úgy vannak terhelve, hogy az égő anyagnak a dob előidézte mozgásával szemben akkora ellenállást tudnak kifejteni, aminő-az égő anyagban még benfogialt szénnek keresztülégéséhez szükséges. A tűzhíd, amelyen 4,5 vagy amely mögött ezek a lengő elzáróelemek el vannak rendezve, a salak résülésének megakadályozására és tartósságának növelésére vízzel hűtött üreges testiként van kiképezve s a lengő elzárón 50 elemeket is önmagában ismert módon hűtő berendezéssel kell felszerelnünk. A lengőrészeknek rostélyszerűen való kiképezése hűtés és egyúttal égési levegőnek a megtorlódó égő anyaghoz 55 való vezetése céljából nem feltétlenül szükséges, mert az úgynevezett salakdob rostélyszerűen kiképezve elegendő égési levegőt juttat a maradékhoz. A tüzelésnek említett helyén, különösen 60 az egész rostélyraak nagy megterhelése eseté 11, aránylag tetemes mennyiségű szénnek kell elégnie; az is figyelembe veendő, hogy ez a szénmennyiség nagy mennyiségű el nem égethető maradékkal van keveredve 65 és hogy ez a maradék összesülő salakrészekből állván, aránylag nehezen mozgatható; nem számíthatunk tehát arra, hogy a dob, ha azt ismert módon fogszerű kiugrásokkal vagy effélékkel látjuk 70 el, a maradékot a szükséges módon mozgásban tudja tartani;. Ezért a berendezést akként foganatosítjuk, hogy az égő anyag és a maradék a lejtős rostélynak alsó vége és a dob között elrendezett átvezetőleme- 75 zen a tűzhíd, ill. a lengő elzárószerkezet felé mechanikai úton előretolódik. Ez az előretoló szerkezet szántén, önmagában ismert módon ide-oda, mozgatott dugattyúszerű testékből állhat, ami különösen akkor" 80