89676. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és készülék vakuum előállítására folyadékok és nehezen folyó masszák emelésére szolgáló berendezésekhez

levegő hatása alatt álló tüzelőanyagkeverék a (8) fúvókához vezettetik, amely a (10) födéllel elzárható (9) gyujtónyílás mellett van elrendezve. 5 Valamennyi rész, tehát a tartály alsó részén foglal helyet. A gyújtás magában a tartályban megy végbe, úgyhogy különleges előterek itt nincsenek kiképezve, a hengeres tartály tehát a legegyszerűbb módon 10 állítható elő. A tüzelőanyagot olyan menynviségben adagoljuk és vezetjük be a tartályba, hogy a keverék elégése aránylag csak lassan megy végbe, mimellett a levegő legnagyobb része elhasználtatik. Az 15 égéstermékek kihajtására a (11) kipuffogószelep szolgál. Ez lényegében a hengeres tartályra vagy kazánra erősített hengeres (12) csonkából áll, amely felett a rúgóhatás alatt álló (13) harangszelep játszik. 20 E harangszelepen több (14) nyílás van kiképezve. A kilépő gázok a szelepet megemelik, ezáltal a (14) nyílásokat szabaddá teszik, amelyeken át a gázok kilépnek, a (13) harangszelep és a (11) fal között el-25 mozogva, a harang fölött a közép felé irányíttatnak és azután a (15) csonkán át és a szitaszerű (16) lemezen át a szabadba kilépnek. A gázáramnak ismételt elterelése és szétosztása folytán a kiáramlás tel-30 jesen zajtalanul megy végbe. A 3. ábra szerinti kivitelnél is az elgázosítóberendezés közvetlenül a kocsivezető ülése alatt van elrendezve. A (8) fúvó':án át a keverék egy az elgázósító berendezés 35 alatti (17) térbe áramlik, amelyben a gyújtás történik. Az égő gáz a (18) csövön át felfelé vezettetik és a hengeralakú tartály magasított (19) részének felső terébe jut, ahonnan fátyolalakban minden 10 irányban széjjelterjed. A kipuffogószelepbe beépített hangtompító itt a következő módon van kiképezve. A kúpos (20) szelep egy (21) cső alatt foglal helyet, melynek falában több (22) 45 nyílás van kiképezve. Az égési gázok a szelepnyíláson át először sugárirányban kifelé áramlanak, azután befelé szoríttatnak, a (22) nyílásokon át a cső belsejébe lépnek be és végül a (21a) zárólemez alatt ki-50 ömlenek. A hangtompítónak azonban aZ 5. ábra szerinti kiképzést is adhatjuk. Ennél a hangtompító a csonkának (23) falával érintkezik. Lényegében a hangtompító a (21) csőből áll, amelynek szé-55 lén, továbbá a (26) szeleporsóií (25) bordák vannak elrendezve. A bordák úgy vannak meghajlítva, hogy az égési gázok árama megbontatik és irányváltozásra kényszerül. A (27) kipuffogószelep (26) orsójával a (28) födél van összeerősítve, 60 mely tehát az orsóval együtt emelkedik. Az 1. ábra még egy oly berendezést is mutat, amelynél a gyújtás a tartály felső részében történik. Ezen esetben a (30) levegővezeték és a (31) tüzelőanyagvezeték 65 a (32) védőcsövön keresztül a tartályon át van az annak felső részében kiképezett (33) gyújtófejhez vezetve, amelyben a gyújtás végbe megy. Ennél a kiképzésnél is a gyújtás a tartály belsejében megy végbe, 70 A 6. ábrán a kipu ffogósze lep nek egy célszerű kiképzését látjuk. A kipuffogószelepnek lehetőleg nagy keresztmetszettel kell bírnia, hogy a gázok gyorsan távozhassanak, másrészt gondoskodni kell a szelep gyorszár 75 rásáról, ha magas vákuumot akarunk létrehozni, amikor is meg kell akadályozni, hogy a levegő a tartályba visszatérhessen. Ezeknek a feltételeknek leginkább a kúpalakú szelep felel meg legjobban, mint- 80 hogy a kiömlési keresztmetszet állandó növekedése folytán a gázok könnyen távozhatnak és azok torlódása meggátoltatik. Már maga ez a szelep alakítás is á gázok kihajtásánál rendesen fellépő dur- 85 ranást némileg tompítja. A kúpos szelep helyes zárásának biztosítására a (35) szelepkúp a (36) gumigyűrűre fekszik fel, amely a (12) csonka (37) karimáján van megerősítve. A gumigyűrűt elhasználódása 90 után a (38) gyűrű kicserélése által könynyen lehet újjal pótolni. A (38) gyűrű csavarokkal van a (37) karimával összeerősítve. A szelepház külső (39) fala szintén kifelé kúposán szélesedik, ami az 95 égési gázok távozását elősegíti. A 7. ábrán bemutatott folyadékemelőnél a vákuum mindig ismét újból létrejön, anélkül, hogy a tüzelőanyagnak vagy a levegőnek hozzávezetését kézzel kellene 100 megindítani vagy szabályozni. E célból az égési gázok egy része nem bocsáttatik ki közvetlenül a szabadba, hanem egy különálló térbe szoríttatik; ebben a térben magasabb nyomás uralkodik, mint a gyújtási 105 térben és ezt a nyomástöbbletet különböző módon lehet felhasználni arra, hogy tüzelőanyagot és levegőt szorítsunk a gyujtókamrába. Az (a) tartály, amelyben a vákuumot no kell előállítanunk^ két hengeres részből áll, amelyek a (h) közfal által részben el vannak egymástól választva. A nagyobi) átmérőjű részben van a (c) gyújtókamra elrendezve, amely a (d) szelep által van 115 a tartály belsejétől elkülönítve. A szelep-