89633. lajstromszámú szabadalom • Betűöntő és szedőgép

szilárdan összeszoríttatnak, a beállítás átvitele alkalmával ellensúlyozzuk a visszaszorulási tendenciát. Emellett az ékek hosszirányukra harántirányban szabadon 5 beállhatnak azon helyzetnek megfelelően, amelyet azoknak el kell foglalniok, aszerint, amint az ékeknek nagyobb vagy kisebb száma állíttatott be. Az ékeket mechanikai szerkezetek se-JO gélyével toljuk el, amelyeket célszerűen a gép hajtótengelye felől működtetünk és pedig utánengedő összeköttetések beiktatása mellett, úgyhogy a mozgatott részek az ékekkel együtt bármely kívánt hely-15 zetben rögzíthetők. Előnyösen minden ék számára egy-egy ollóemeltyűpárt alkalmazunk. Ezek az ollóemeltyűk a feltüntetett foganatositási alaknál működési módjuk tekintetében bizonyos szempontból ha-20 sonlóak azokhoz az ollóemeltyűkhöz, amelyek a 24316. számú szabadalmi leírás szerinti gépben alkalmazott matricakeret beállítására szolgálnak. Ezek az ollóemeltyűk legvilágosabban a 8a„ 9. és 10. áb-25 rákból láthatók. Mint ezen ábrák mutatják, ezen emeltyűk mindegyik párja két (53), illetve (54) ollókarból áll, amelyek felső végükön az (53a), illetve (54a) szorítópofákkal vannak csuklósan össze-30 kötve, mely utóbbiak (55) vezetőrudakori csúsznak. Ezen pofák felső végei vágj' szélei az éktartók (48) vezetékei közötti liasítékokban mozognak, úgyhogy azok ezen éktartók (49) gerincével működnek 35 együtt és így az éktartókat, valamint az ékeket az egyik vagy másik irányban mozgathatják aszerint, hogy a szorítópofák közül melyiket mozgatjuk befelé. Az ollókarok alsó végükön (56) rudak segé 40 lyével vannak egymással utánengedhetően összekötve, amelyek az (57) tömbökön járnak át és (58) csavarrúgókat hordanak. Az elrendezés olyan, hogy az (57) tömbök az ollókarok végein lengethetően 45 vannak ágyazva és a karok egymástól függetlenül képesek előre- vagy visszalengeni, ahol is az ollókarok alsó végeinek egymáshoz való közeledését a közbeiktatott csavarrúgók gátolják, amelyek 50 az ollókarok felső végeinek befelé lengéseit előidézni iparkodnak. Az ollólcarok, középső részükön, a 60) haránttengelyen lévő (59) rudakon, illetve a (61) rudakon vannak lengethetően 55 ágyazva, amelyek a (62) haránttengelyen vannak elrendezve, ahol is azokat a (64) ékhajtótengelyen lévő karok alsó végei hordják (8a. és 10. ábrák). A (64) ékhajtótengelyt (a 26. ábrán szakadozott Vonalakkal feltüntetett) (65) kar lengeti ki és 60 pedig a (66) rúd segélyével, mely a (65) rudat a (67) szemmel köti csuklósan öszsze,. mely a szokásos (68) ollóemeltyű egyik karján van elrendezve, mely emeltyű (69)-nél van ágyazva és másik kar- 65 jávai lefelé, a (28) bütyöktengelyeken lévő bütykök felé terjed. Az ollóemeltyűk összekötött tagjainak ezen sorozata a beállítómozgások időbeli egymásutánjára való tekintettel, matricakeret beállításá- 70 hoz való ollóemeltyűk működtetésével összhangzásban akként van megválasztva, illetve elrendezve, hogy az ékekhez való ólomemeltyűk és a matricakerethez való ollóemeltyűk egymással egyide- 75 jűleg záródnak és nyílnak szét, illetve egyidejűleg iparkodnak a záró és nyitási mozgást elvégezni, míg a légpeckekkel együttműködő ollóemeltyűk akként vannak kiképezve, hogy azok a nyitási moz- 80 gást akkor végzik el, amidőn az ékollóemeltyűk záródnak és megfordítva. Ez az elrendezés érthetővé válik, ha figyelembe vesszük, hogy az ismeretes gépekben a matrica beállításához való ollóemeltyűk 86 két sora felváltva működik, vagyis a légpeckekhez való ollóemeltyűk az eredeti beállítás alkalmával oly időpontban záródnak, amelyben a matricakeret ollóemeltyűi szétnyílnak és megfordítva. 90 Az (53a) szorítópofák mindegyike függélyes irányban mozgatható (53b) ütközővel van ellátva, mely rendszerint oly helyzetben van, hogy a (47) ütközőléccel érintkezésbe juthat, amikor is az (53) 95 ollókarok lengőmozgásuk tekintetében határoltatnak mindaddig, míg vagy az ütköző ki nem kapcsolódik (vissza nem húzódik) vagy a (47) ütközőrész el nem tolódik. Az (53b) ütközők alsó vége akként IOO van kiképezve, hogy azokon az ékek kiválasztására szolgáló (70) emeltyűk átjárhatnak. Ezen (70) emeltyűk (71)-nél lengethetően vannak ágyazva és rendszerint a 8a. és 9. ábrákon feltüntetett hely- 105 zetet foglalják el. Ha ezeket az emeltyűket a 10. ábrán feltüntetett helyzetbe lengetjük ki, akkor az (53b) ütközők lefelé mozognak, vagy lefelé mozgásra szabaddá válnak és így az (53) ollókarok no felső végükkel befelé lenghetnek. Ha a (70) ék-választóemeltyűket mellső végüknél fogva lefelé, hátsó végüknél fogva pedig felfelé lengetjük, úgy ezen emeltyűknek hátsó (72) végei az (54a) szorítópofák 115 ütközőit alkotják és ezzel azoknak befelé mozgását gátolják, úgyhogy az egyik