89633. lajstromszámú szabadalom • Betűöntő és szedőgép

vén a mozgatható ütköző egy és százhuszonhét egység között bármilyen mértékkel állítható el. Azonkívül, hogy ily mozgatható ütköző a legkeskenyebbtől a ö legszélesebb mértékig menő betűtestek előállítása céljából bármily állásba hozható, arról is gondoskodunk, hogy az egységeknek bármily száma — az egységtől a legmagasabbig menő számok — a kizá-10 rások bármely tetszőleges száma között osztható el és pedig oly módon, hogy a vezérlőszerkezeteknek (mérőékeknek) a szabványosnál oly kisebb beállítást kölcsönzünk, mely magához a kizárások szá-15 mához fordított arányban áll. így pl. egyetlen hézag teljes (szabványos) mozgást, két hézag ellenben a teljes mozgásnak csak felét, három hézag annak harmadát igényelné és így tovább. Ennek 20 következtében a vezérlőszervek (mérőékek) azon számának kiválasztásánál, amelyek a teljes mozgásnál a sorhiánymértéket a maga egészében alkotják, valamint ezen kiválasztott mérőékek beállí-25 tásának azon hézagok számához fordított arányú megszabása alkalmával, amelyek között a sorhiánymérték elosztandó, a mozgatható ütköző egészen pontosan akkéut állítható be, hogy a hézagok mind-30 egyike oly mértékben létesül, hogy tökéletesen kizárt sort kapunk. A kiválasztott vezérlőszer veknek (mérőékeknek) a szabványos mozgás egy részleges útjára való beállítása a pontos beosztást önműködően 35 és azon egység tört, részének abszolút értékére való tekintet nélkül idézi elő, mely a betűtestet és a sorhossz meghatározott mértékrendszerének felel meg. Más szóval ez azt jelenti, hogy a sorhiánymérték 40 felosztása feltétlenül pontos és nem függ valamely számszerű osztás eredményétől, tekintet nélkül arra a tényre, hogy az aritmetikai osztásnál osztható maradék marad fenn, ha a hiánymértéket a héza-45 gok számával elosztjuk. A beállítószerkezet működésének lényege abban van, hogy a formalemez beállítását úgy betűk előállításánál, mint hézagok vagy négyszegek létesítésénél is 50 megszabja. A beállítás átvitelére, szolgáló szerkezetet, beleértve a másodlagos beállítószerkezetet, egyelőre figyelmen kívül hagyjuk, mivel a megérthetőséghez elegendőnek mutatkozik, ha feltesszük, hogy 55 az elsődleges beállító szerkezet egy ütközőt vagy két egymással szemben működő ütközők közötti teret állít be és hogy a másodlagos beállítószerkezet, valamint az átvivőelemek valamilyen módon a formalemez megfelelő beállítását idézik elő. A 60 beáJlítószerkezet a gépnek az 1. ábrán alul látható részében loglal helyet. Ezt a szerkezetet a 3. ábra elölnézetben, a 6. ábra pedig távlati ábrázolásban mutatja, ahol is azonban azt felette lévő részek részben 65 eltakarják. Ezért a szóbanforgó szerkezetet felölelő géprészeket a 7. és 8. ábrákon tüntettük fel, ahol is az említett eltakaró részek, illetve a gépállvány részei is, valamint az ezen berendezéssel együttműködő 70 szerkezetek egyes részei el vannak hagyva. E 7. és 8. ábrák, valamint a 11.. 12., 13., 14 és 36. ábrák több éket (mérőéket) mutatnak, amelyek a (32, 33, 34, 35, 36, 37) és (38) számjegyekkel vannak meg- 75 jelölve és akként elrendezve, hogy höszszuk irányában a (39), illetve (40) fedő- és alaplemez alkotta keretben eltolhatók. Ezeket az ékeket a (41) távolságbiztosító tömlők tartják szét, amelyeknek a mellé- 80 jük rendelt ékekkel együttműködő felületei az ékfeliileteknek megfelelő emelkedéssel bírnak. Az ékágyazat két végén egy egy (42), illetve (43) ütköző van elrendezve, melyek közül az előbbi célszerűen 85 helytálló, az utóbbi pedig mozgó ütközőnek nevezhető, noha tényleg mindkét ütköző mozgatható és az ékek hosszirányú! eltolása csupán arra szolgál, hogy a két ütközőt szétszorítsa, illetve hogy azok ösz- 90 szeesukódását lehetővé tegye. A két (39) és (40) lemez alkotta keret a gépen át balirányban terjed (7. ábra) és a (42) ütközővel ellenkező végén a helytálló (44) ütközővel van ellátva (8. ábra). A keret (39. 95 40) lemezeivel mindkét (42) és (44) ütköző szilárdan van összekötve, úgyhogy az ékek hosszirányú eltolásakor a (43) ütköző a (44) ütközőhöz képest elállíttatik. A két (43) és (44) ütközőnek ezen viszonylagos 100 mozgása, amelyet az elsődleges beáUító szerkezet (mérőékek) vezérelnek, a maga részéről a formalemez beállítását vezérli. A (32) .... (38) ékek ékfelületei természetesen oly emelkedéssel láthatók el, 105 amelyek egymáshoz különböző viszonyban állanak; az emelkedéseket azonban célszerűen akként választjuk, hogy azoknak viszonyát az 1, 2, 4, 8, 16, 32 és 84 számok szabják meg, vagyis bármely tetszőleges no alapegység felvétele mellett a (32) ék teljes eltolásánál a (43) ütköző a (44) ütközőhöz képest egy egységgel tolódik el,- míg a (33) ék teljes eltolásakor az említett ütköző két egységgel, a (34) ütközőnek tel- 115 jes eltolásakor négy egységgel, a (35) ék