89633. lajstromszámú szabadalom • Betűöntő és szedőgép
- 32 — akként van kiképezve, hogy ez a késleltetés a kellő időpontban áll be. Ez szükséges is, ha a gép működése közben a gép hajtótengelyének bevezető fordulata előtt 5 utoljára öntött szedéselem kizárt hézagból áll, mivel a (47) közbenső ütközőnek az útból el kell távolítva lenni, amidőn a lépcsős ütközőt beállítjuk. Ez világosabban érthetővé válik, ha előbb a (47) köz-10 benső ütköző működtetését ismertetjük, amelyet már most a hajtótengely oly fordulatával kapcsolatban írunk le, amelynél kizáráshoz való lyukazás van beállítva. 15 Miután a lépcsős ütközőt nyomólevegőnek a (132, 135) mótorhengerekhez való hozzávezetése útján beállítottuk, a (174) tolattyú a hozzátartozó bütj^ök hatása alatt nyomban a szabványos helyzetbe jut 20 vissza, azzal az eredménnyel, hogy a lépcsős ütközőnek (137) rögzítő kilincse rögzítő helyzetébe visszatér és ezzel a lépcsős ütközőt abban a helyzetben, amelybe azt beállítottuk, fogvatartja. Egyidejűleg a 25 (132) henger kifúvódásra megnyílik és (134) visszahúzó rúgóinak hatása alatt szabványos helyzetébe tér vissza. Minden fordulat alatt, midőn kizárási lyukazás (rendszerint a sor egy hézaga 30 számára) van beállítva, nyomólevegő jut a járom azon megfelelő nyílásaihoz, amelyek a matricakeretnek oly elállítását idézik elő, hogy üres matrica kerül a forma fölé, amint az az ismeretes gépeknél szo-85 kásos. Nyomólevegőt kap továbbá a járomban lévő (Y) nyílás is. Ezzel a (157) motordugattyú (35. ábra) jut működésbe és a (151) hézagemeltyűvel való (154) kapcsolást eszközli (25. ábra), mely hézag-40 emeltyű ezután a matricakeret és a központosító pecek felfelé mozgása közben elfordul és a vezérlést az ékválasztóemeltyükről a hézagválasztóemeltyűkre viszi át. A 15. ábrából látható, hogy ezen ered-45 mény előidézésekor a (147) tengely elfordul, úgyhogy a (74) emeltyűk a 9. ábrán feltüntetett helyzetből a 10. ábrán feltüntetett helyzetbe jutnak. Ekkor a (192) rúd, mely a (147) lengőtengelyen lévő kartól 5ü lefelé, a (182) rúdig terjed, megemelkedik és a (182) rúd a maga (191) rúgójának hatása alatt a felső helyzetbe mozog, amikor is ez a rúd a (175) tolattyúnak (179) emeltyűjével jut kapcsolatba. Már most a .55 (103) bütyöktengelynek a (182) rúdhoz tartozó bütyke a (175) tolattyút a 35. ábrán feltüntetett helyzetből ellenkező szélső állásába viszi, amikor is a (142) hengerhez nyomólevegő jut, míg a (141) henger kifúvódásra nyílik meg, úgyhogy 60 a (47) közbenső ütköző a lépcsős ütközőnek kellő fokához tolódik arra, hogy a mérőékeket megállítsa, mihelyt ezek teljes (szabványos) állítómozgásuknak egy negyed részén át előre mozogtak. A mérő- 65 ékek ezen helyzetben beszoríttatnak és a munkafolyamatot befejező műveletek akként mennek végbe, amint azt a szabványos nyomdai betűk előállítására vonatkozó munkafolyamattal kapcsolatban is- 70 mertettük. A (175) tolattyúnak a 35. ábrán feltüntetett helyzetbe való visszaállítása alkalmával a (47) közbenső ütköző szabványos helyzetébe tér vissza és a gép egy következő munkafolyamatot végezhet, 75 mely akár valamely szabványos nyomdai betű, akár valamely kizárás létesítéséhez vezethet, illetve a gép a munkafolyamatot a bevezető fordulat alatt is elvégezheti oly célból, hogy az egyes részeket új 80 sor előállítására állítsa be. A (175) dugattyú működtetésének a (141) és (142) hengerekre való befolyását a fentiekben figyelemmel kísérvén, nem vettük tekintetbe a relétolattyú működé- 85 sét, minthogy ezt csak arra használjuk, hogy nyomólevegőnek elegendő hozzávezetését tegye lehetővé a (47) közbenső ütköző működtetése céljából, anélkül, hogy nagyméretű (175) tolattyút kellene 90 alkalmazni. A (141) és (142) hengerekben működő dugattyúk mozgását a már leírt módon a közbeiktatott (144) fogaskerék, valamint a (118) és (143) fogasrudak viszik át a (47) 95 közbenső ütközőre. A (122) és (122a) részekre vonatkozólag megjegyzendő, hogy itt a „lépcsős ütköző" kifejezést alkalmas megjelölés gyanánt használtuk, amelyet az előnyös megoldás 100 gyanánt választott foganatosítási alak indokol; világos azonban, hogy a gép ezen részének működéseit ütközőszerveknek különböző fajtái segélyével érhetjük el, amelyek a regiszter szalagnak a hézagszá- io5 mot megszabó lyukazásaival egybehangzóan állíthatók be oly célból, hogy azo i a mérőékek mozgását oly pontokban határolják, amelyek a teljes mozgásnak a sorban előforduló egész sorhiánymérték no és a hézagok száma közötti viszony szerinti felosztását teszik lehetővé; az említett megjelölés használata ellenére tehát a találmány tárgya nincsen korlátozva a szóbanforgó rész oly kiképzésére, amely- 115 nél az ütköző lépcsőszer űen alakított ütközőfelületekkel van ellátva.