89633. lajstromszámú szabadalom • Betűöntő és szedőgép

rások létesítése alkalmával a sorokat alkotó szedéselernek öntése előtt kell, hogy végbemenjen, úgyhogy ezen szerkezet működései csak korlátolt számú légveze-5 léket igényelnek a maguk nyomólégmóíorai számára és így nem válik szükségessé az, hogy kihasználjuk mindazon meglévő nyomólégvezetékeket, amelyek a légpecek tömbökhöz vezetnek és ott a lég-10 peckeltet működtetik; ezen légpeckek működtetése a regiszterszalag lyukazások másodlagos működésének nevezhető. A rajzokon feltüntetett gépnél a már említett külön tolattyúszerkezet segélyével a 15 nyomólégvezetékek közül tizenegy vezérlendő, míg egy tizenkettedik vezeték arra szolgál, hogy magát a tolattyúszerkezetet működtesse. Mint a 35. ábra mutatja, a járomtól ki-20 induló és összefoglalóan a (319) számmal jelölt vezetékek két-két vezetékre vannak osztva. A (319a) és (319b) vezetékágak a (317) és (318) légpecektömbökhöz, a (319c) vezetékágak pedig lefelé, a (320) tolaty-25 tyútokhoz vezetnek. Ezen (319c) vezetékágak közül tizenegy a (320) tok (321) tolattyútükrében oly helyzetben végződik, hogy ezen vezetékágak végei a (322) tolattyú segélyével elzárhatók, vagy oly 80 nyílásokkal köthetők össze, amelyek ezen tolattyún átvezetnek és egyéb vezetékekkel való közlekedést létesítenek. Ezen utóbbi vezetékek közül hét vezeték (319d)vel van jelölve és a (100) tömbben lévő 35 (99) mótordugattyúkhoz vezet. Ezen (99) dugattyúk működtetése oly célból történik, hogy azok a (92) hézagválasztóemeltyűket pl. a 9. ábrán teljes vonalakkal feltüntetett helyzetből a szakadozott vona-40 lakkal feltüntetett helyzetbe hozzák. A (322) tolattyútól kiinduló vezetékek közül a megmaradó négy vezeték (319e)-vel van jelölve és a (298, 298a, 298b), illetve (298c) mótordugattyúkhoz vezet, amelyek —1 45 amint azt a 37. és 40. ábrákkal kapcsolatban fentebb már ismertettük — a lépcsős ütköző (131) ütközőjét vezérlik. A járomtól kiinduló valamennyi harmincegy vezetéket természetesen hasonló 50 modon ágaztathatjuk el, hogy azok a gép különböző működéseit vezéreljék, amidőn a (322) tolattyú eltolódik. A jelen találmány lényege tehát egyáltalán nem szorítkozik a feltüntetett foganatosítási £5 alakra. A (322) tolattyú a (323) hengerben elrendezett mótordugattyúval van összekötve (1. 3. és 35. ábrák). Ebbe a hengerbe a (325) relétől kiinduló (324) vezeték egyik ága útján vezetünk hajtóközeget. A (325) 60 relé oly tolattyút tartalmaz, amelyet a (336) vezetékág útján hozzávezetett uyomólevegő segélyével valamely rúgó vagy áiiandó nyomás hatása ellenében működtetünk. A (336) vezetékág a (319) 65 vezetékcsoport jobboldali utolsó (Z) vezetékétől indul ki és célszerűen kizárási vagy szivattyúelireteszelő vezeték gyanánt jelölhető. Ezen vezeték másik ága a (157b) mótordugattyúhoz vezet, mely —> 70 mint már említettük — a szivattyút elreteszelő szerkezetet működteti. Tekintettel arra, hogy a (322) tolattyút a gépnek csak azon munkafolyamata alatt működtetjük, amely alatt a dugattyú el van reteszelve, 75 az utolsó (Z) vezeték két ágát egyidejűleg hozzuk nyomás alá oly célból, hogy egyrészt a szivattyút elreteszeljük, másrészt pedig a (322) tolattyút akként toljuk hogy a kizárásokhoz való beállítószerke- 80 zet beállítására szolgáló egyéb vezetékek ágai a (315a) vezetéktoldattal jussanak közlekedésbe. A (325) relé célszerűen akként van kiképezve, hogy annak tolatytyúja, ha ezt nyomólevegővel működtet- 85 jük, nyomólevegőnek az állandóan nyomás alatt álló (326) vezetékből a (324) vezetékbe való bevezetését teszi lehetővé oly célból, hogy a (322) tolattyú egy visszahúzó rúgó hatása ellenében elmozgattas- 90 sék. A nyomólevegönek a (323) hengerbe való bevezetésével egyidejűleg a relé a (327) vezetékbe való nyomólégbevezetést tesz szabaddá, ami a gépben különböző műveletek kiváltásával jár. Nevezetesen 95 ezáltal először is a (114) mótordugattyúhoz áramlik levegő, ami a (113) emeltyűnek (1. pl. a 9. és 15. ábrákat) működtetésével jár, úgyhogy a (110) szán a hézagvalasztóemeltyű visszaállítására szolgáló 10O szerkezettel együtt bekapcsolódhatik. Ezzel mindezen emeltyűk, amelyeket megelőzőleg beállítottunk, eredeti helyzetükbe visszatérnek, míg a következő sor előállításához szükséges emeltyűk — 105 amint azt már kifejtettük — a visszaállító szerkezettel együtt visszamozognak és így beállításra kerülnek; másodszor pedig a (327a) vezetékág útján nyomólevegő jut a (308) mótordugattyúhoz, ami a (307) emel- no tyűnek (37., 38. és 40. ábrák) oly működtetésével jár, hogy a (305) pecek leszoríttatik és ezzel a (298, 298a, 298b) és (298c) mótordugattyúk szabaddá válnak, mielőtt még azok nyomólevegőnek a (322) tolaty- 115 cyú révén történő hozzávezetése folytán