89627. lajstromszámú szabadalom • Hőmérsékszabályozó
Megjelent 193Q . évi szeptember hó 64 -én . MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 89627. SZÁM. — Il/h. OSZTÁLY. Hó'mérsékszabályozó. Alex. Friedmann Wien. A bejelentés napja 1924. évi december hó 16-ika. Ausztriai elsőbbsége 1924. évi február hó 1-je. Az eddig ismert kitágulócsöves hőmérsékszabályozóknak az a hátrányuk van, hogy a cső hatásos kitágulása aránylag oly kicsiny, hogy a cső hosszát emiatt 5 igen nagyra kell megszabni, hogy a kellő nagy szeleplöketet kapjuk meg. Ez arra vezetendő vissza, hogy vagy nem használtatik ki teljesen a cső kitágulása vagy pedig a cső nem vesz részt teljesen a 10 fűtőközeg hőfokingadozásaiban. Ha a kitágulócső egy a gőz által átjárt tokban van megerősítve, akkor eléri ugyan a gőz hőfokát, ámde csak a cső és a tok kitágulásai közti különbség jut 15 ekkor érvényre. Ha azonban magát a csövet járja át a fűtőközeg, amaz állvány azonban, melyen a cső megerősítve van, nincs felmelegedésnek kitéve, rigyhogy ez tetemesebb 20 hosszváltozásokon nem megy keresztül, akkor a cső teljes kitágulása érvényre jut ugyan, azonban a cső hőfokingadozásai csak egy részét teszik ki a fűtőközeg hőfokingadozásainak, minthogy, ama kö-25 rülmény következtében, hogy a cső külső felülete a külső levegő által hozzáférhető, annak hőmérséke csökkenni fog. Minthogy pedig a kitáguló vagy szabályozó cső közvetlenül szokott egy szelepet sza-30 bályozni, ezért ez a szeleplöketben veszteséget jelent. A találmány tárgya egy a beeresztő szelepet működtető, hőérzékeny kitáguló testtel ellátott hőmérsékszabályozó, mely-35 nek kitáguló teste olyan állványon van megerősítve, melyet a fűtőközeg nem befolyásol, mimellett azonban a kitáguló test ennek dacára teljes mértékben részt vesz a fűtőközeg hőfokingadozásaiban. Ezt itt azáltal érjük el, hogy, csőalakú 40 kitáguló test esetén, ez a test, egészen vagy részben, burokkal, ill. tokkal van körülvéve ugy, hogy a fűtőközeg, úgy belül, mint kívül súrolja azt, vagy pedig úgy, hogy az kívül hőszigetelő réteggel 45 van körülvéve. A csőalakú kitáguló test helyett azonban, adott esetben, rúdalakú kitáguló test is alkalmazható. A rajzok a találmány foganatositási . példáját ábrázolják. Az 50 1. és 2. ábrán (1, la) jelöli a beeresztő szelepet, melyet a (2) kitáguló cső működtet. Utóbbi, másik végén, egy (3) keresztfejbe van becsavarva, mely két (4, 4a) távolságtartó rúd segélyével van össze- 55 kötve az (5) szelepházzal. A (2) cső itt egy (6) tokkal van körülvéve, úgyhogy a fűtőközeg, hőfokingadozásaiban teljes mértékben részt vesz, amikor is a (6) tok (11) vége a két csövön elcsúszik. A fűtő- 60 közeg, mely az (1, la) beeresztő szelepen át áramlott be, a (7) csődarabon át a fűtőtestekbe és onnan a (8) csődarabon át ismét a thermostátba jut vissza. A (9) csődarab a légmentesítésre (szellőztetésre) 65 és esetleg még a kondenzvíz levezetésére is szolgál. A 3. ábra hasonló foganatositási példát mutat csupán azzal az eltéréssel, hogy a (2) kitáguló cső másik vége egy csőalakú ^q (4) távolságtartónak (3) fenekébe van becsavarva. Azonkívül itt a fűtőközeg a (2) kitáguló csövön kívül ellenkező irányban áramlik, mint azon belül. A 4. ábra ismét (4, 4a) távolságtartó ru- 75 dakkal ellátott berendezést mutat, melynél azonban a beeresztést szabályozó szelep egy (10) sugárkészülékkel (injektor-
