89612. lajstromszámú szabadalom • Villamos kompound tekercselésű gép, átkapcsolható főáramkörű tekercseléssel

_ 2 — kajában (2. ábra), tehát az áramgörbe (I) állandóan esik, a feszültséggörbe (E) ugyanoly mértékben állandóan emelke­dik, úgy hogy ennek következtében a telje-5 sítménygörbe (W) egy vízszintes egyenes. A főáramkörű tekercselést másrészt ak­ként méretezzük, hogy ez áramirány meg­fordítása után (tehát a mező erősítésekor) a gép feszültsége állandó maradjon. 10 Mivel pedig a gépet a felvett példakénti esetben a hajtógép megindítására is fel akarjuk használni, a főáramkörű teker­cselést akként kell méreteznünk, hogy a gép indító nyomatéka elegendő nagy le-15 gyen ahhoz, hogy pl. egy égési mótor kompresio nyomását legyőzze. Miután ezen célból a kompoundgépet mint mo­tort a cellákra kapcsoljuk, a cellákból jövő áramlökés az ennek következté-20 ben előálló nagymértékű mezőerősítéssel együtt kölcsönös hatásban lökésszerű in­dító nyomatékot létesít. A három tényező, ú. m.: a főáramkör át­kapcsolhatósága, a gépbe bevezetett ener-25 gia állandósága és a főáramkörű teker­cselés oly méretezése, amely mint azt fent leírtuk, több különböző természetű fo­gyasztó sajátságainak megfelel, együttes hatása abban nyilvánul, hogy az áram 30 és feszültség értékei a mindenkori viszo­nyoknak megfelelőleg külön szabályozó szerkezet alkalmazása nélkül automatiku­san változnak. A szabályozás tehát kizá­rólag a gép belső villamos hatásai által 35 történik. A gép áram- és feszültségérté­kei eközben a mindenkori fogyasztó szük­ségleteinek megfelelőleg változnak asze­rint, amint a fogyasztók üzeme mezőerő­sítést vagy mezőgyengítést kíván. 40 Miután a gép építéséhez felhasznált anyagok sajátságai általában egymástól eltérőek, általában számolnunk kell azzal, hogy a gép elkészülte után annak karak­terisztikái az előre számított karakterisz-45 tikáknak nem felelnek meg a kívánt pon­tossággal. Ily esetekben célszerű, ha a söntökben korrekciós ellenállásokat ren­dezünk el, amelyek segélyével a mellék­áramkörnek a főáramkörhöz való viszo-50 nyát módosíthatjuk. A mellékelt rajzon a fent tárgyalt pél­dakénti kiviteli alak kapcsolási sémáját mutatjuk be. Az 1. ábrában a (12) a kompoundgép, (11) 55 accumulator cellák, (16) ezek kapcsolá­sára szolgáló hengeres kapcsoló, amely­nek két kontaktus-sora egyenként a kö­vetkező befűzéssel van ellátva: (K, F, H, E, S) valamint (C, V, R, B, L). E kap­csoló segélyével a gép és az accumulator- 60 cellák vagy a (6) hálózatra, vagy egy­mással kapcsolhatók. A hengeres kapcsoló állásait I—IV szá­mokkal jelöltük. E kapcsolóállások a hen­gerpaláston egymáshoz képest 90° alatt 65 vannak elrendezve. A két kontaktussor a henger palástján egymáshozképest 180°­kal el van tolva, úgyhogy ha pl. a (K, F, H, E, S) kontaktussor az I. kapcsoló­állásban áll, úgy a másik sor a II. állás- 70 ban helyezkedik el. Ha a (16) hengeres kapcsolót az I. ál­lásba állítjuk, úgy a (12) gép és a (11) cellák egymással össze vannak kötve. így töltés közben az áram a pozitív keféről a 75 (13) váltópólusokon és (1) vezetéken át (H)-hoz és a hengeres kapcsoló vezető fe­lületén át (F)-hez. majd a (15) kompound tekercselésen, a mezőt gyengítő értelem­ben (E)-hez, innét (F)-hez, ezután a (10) 80 automatikus kikapcsoló, (5) vezetéken (R)-hez végül a hengeres kapcsoló vezető palástján (B)-hez és a (4) vezetéken át a pozitív accumulator-pólushoz folyik. A negatív accumulatorpólus és a negatív 85 géppólus az (1) vezeték által egymással állandóan össze vannak kötve. A (14) mel­lékáramkörű vezetékbe az áram pozitív irányban a (2) vezetékről a (8) előtétellen­álláson át folyik. A (2) vezeték (C)-nél a 90 gépről a hengeres kapcsolóra ágazik le. A mellékáramkör másik vége az accumu­lator és a gép negatív pólusára van kap­csolva. Világos tehát, hogy a (15) főáram­körben az áram iránya ép ellenkező ér- 95 telmű, mint a (14) áramkörben, minek kö­vetkeztében a kívánt ellenkompound ha­tás létesül. Ha a (12) kompoundgépet álló hajtógép esetén a (11) cellákra kapcsoljuk (I. kap- 100 csolási helyzet), úgy az áram ellenkező értelemben folyik, mint töltéskor és a gép a robbanó motort megindítja. Ha a (16) hengeres kapcsolót a II. hely­zetbe állítjuk, úgy a (12) gépből az áram 105 a pozitív pólustól a (13) váltópólusokon és az (1) vezetéken cit E kapcsolóhenger pa­lástján keresztül (E)-hez folyik. Az áram a mezőt erősítő értelemben a (15) főáram­körű tekercselésen át (F)-hez, majd (K)-n lio át a (6) hálózathoz folyik. A mellékáram­kör a (3) vezeték segélyével (V), valamint a hengeres kapcsoló köpenyén át a (7) és (8) ellenállásokkal és a (15) főáramkörrel sorban a generátor rotorkapcsain fekszik. 115 Egyidejűleg a (6) hálózat függetlenül a

Next

/
Oldalképek
Tartalom