89610. lajstromszámú szabadalom • Rugalmas tengelykapcsoló két egymással szemben eltolható tengelyhez

kétkarú menesztő gyanánt kiképezett (k) csúszótömb van elrendezve, amely a tengelyre vagy fel lehet ékelve, vagy pedig a tengellyel egy darabból is készülhet és 5 karvégein csúszófelületekkel vagy esúszópofákkal lehet ellátva, amelyet célszerűen beállíthatóan és kicserélhetöen képezünk ki. E menesztőt a csúszókeret, vagy az (i) kulisza körülfogja, amely 10 utóbbiban a menesztő a hajtótengelynek az üreges tengelyhez képesti eltolásakor csúszik. A kulisza az (in) vezetősínekből áll, amelyek hasonlóképpen mint a (k) menesztő végein 15 esú szópofákkal vannak ellátva és felül rövid (n) pántokkal, alul pedig hosszabb (o) pántokkal vannak összekötve. A két egyforma hosszú (e) és (f) vezérlőszerve egyrészt golyó vagy ke-20 resztcsuklók által a tengelykapcsoló (a) és (b) pontjaihoz, másrészit a csúszókeret hosszú pántjainak (c) és (d) pontjaiban van felfüggesztve. A (a), (b), (c) és (d) pontok a hajtótengelynek az iire-25 ges tengely középtengelyéhez képest tisztán párhuzamos eltolása esetén egy parallelogrammot alkotnak. Hogy a golyós csuklókat a vezérlőszervekbe behelyezhessük, az utóbbiak egész 30 hosszuk menitén meg vannak osztva. A 4. ábra az ily módon kiképezett (e) vezérlőszervet mutatja. A két (p) és (q) félrészt az (r) golyósesuklók behelyezése után egymással összecsavaroljuk, vagy 35 összeszegecseljük azon célból, hogy a szegecseket, illetőleg a csavarokat nyírás alól tehermentesítsük, a két (p) és (q) félrészt valamely önmagában ismert ' módon fogazás, vagy lécek segélyével 40 kötjük össze egymással. A tengelykapcsoló statikus és dynamikus kiegyensúlyozása az összes alkatrészek megfelelő méretezése által történik. Ha ellensulyok szükségesek, úgy 45 azokat célszerűen a kapcsolótok testében, vagy pedig a felső rövid (n) pántokban (a kuliszapántokban) helyezhetjük el. Minthogy a csuklók és a kapcsoló 50 csúszófelület nagy fajlagos felületi nyomás alatt áriának, bőséges kenésről kell gondoskodnunk. Legjobban a merűlőkenés válik be. A kapcsolótok az (s) védőszekrénnyel van körülvéve, amely 55 bizonyos magasságig olajjal van megtöltve és a kapcsolótok (u) oldalsó nyílásain át közlekedik annak üregével, úgyhogy a kapcsoló minden része forgása közben az olajfürdőbe merül. Hogy a röperő folytán a kapcsolótok hengeres 60 oldalfalára fekvő olajgyűrű ne létesüljön és így a kenés meg ne szűnjön, a kerületen nyílások (v) (furatok) vannak kiképezve, amelyeken át a röperő folytán belépő olaj ismét visszatér a védő- 65 szekrénybe. Ha a kapcsolótok, a 2. és 3. ábrákon feltüntetett módon üreges hajtófogaskerék alakjában van kiképezve, úgy e nyílások célszerűen a fogrésekbe torkollnak, hogy ezáltal a kilépő 70 olaj az egymásba nyúló fogakat állandóan kenje. Oly célból, hogy meggátoljuk az olajnak a tokból a (t) hajtótengely irányában, illetve a hajtótengely mentén való 75 kilépését és a (w) üreges tengelybe való bejutását, a hajtótengelyen, a kapcsoló két oldalán (1, 1) íröccsgyűrűk vannak elrendezve. A kapcsoló tokja egy gyűrűalakú kiemelkedéssel (2) van ellátva, 80 amelyek a fröcssgyűrűket a két tengelynek egymással szembeni eltolását lehetővé játékkal veszik körül és a leröpített olajat felfogják. Hogy az üreges tengelybe jutó olaj a védőszekrénybe vissza- 85 térjen, az üreges tengely furata közepe felé kúposán kiszélesedik. Azt az olajmennyiséget, amely az üreges tengelyből ennek dacára kilép, vagy a (t) hajtótengely mentén tovább csúszik, a (3, 3) 90 fröccsgyűrűk az üreges tengely csapágyaira és az olajszekrénybe, illetőleg a (4, 4) früccsgyűrűk a tengelycsapágyakra lovábbítják. A kapcsoló tokja és a hozzácsatlakozó 95 üreges tengely, amelyek a rajz 2. ábrája szerint egy közös öntvényből is készülhetnek, az üreges tengely középvonalára átfektetett sík mentén meg vannak osztva, úgyhogy azokat a hajtókerekek egyikének 100 lesajtolása nélkül a hajtótengelyre fel lehet szerelni. Az üreges tengelyt, valamint a tokot a mótor, vagy az előtéttengely egy a kapcsoló tokjával összeépített fogaskerék által hajtja. A fogaskerék célszerűen 105 úgy van elrendezve, hogy fogainak középsíkja a csuklós parallelogramm síkjában fekszik, úgyhogy az egész hajtás egyetlenegy síkban van. A 2. és 3. ábra oly kapcsolótokot mutat, mely mint üreges hajtó- no fogaskerék van kiképezve. Ha az üreges tengely oly anyagból áll, amely nem csiszolható simára, pl. acélöntvényből, úgy a csapágyak helyein egy-egy réteg (z) csapágyfómet (fehérfém stb.) 115 öntünk körül, amely sima felület létesíté-