89606. lajstromszámú szabadalom • Szikratávíró felvevő állomása

az antenna (3) végénél van elrendezve. A (3) földelésbe oly (8) ellianállás van iktatva, amely lényegileg egyenlő az antennának a hullámok növekedésével szemben 5 kifejtett impedanciájával. Hasonló föidelőellenáldást alíkalmazhatunk az antenna másik (2) végén. Hogv ezen ponton az antenna (3) végétől annak (2) vége felé haladó, tehát az 10 antenna ezen végén maximális értékű hullámok által előidézett áramokat vehessünk fel, az antennaveze,lékeket használhatjuk fel a jelzőáramok átviteli vezetéke gyanánt, melyek a jelzőáramokat az antenna 15 (2) vége felől a felvevőkészülékekhez vezetik. Ezen célból az antennavezetékekben a (2) vég felé folyó áramok a (36) prlmártekercseiésen keresztül földeltetnek, míg ezen transzformátor (37) sekundár-20 tekercselésének kapcsai az (1, 1') vezetékekhez vannak kapcsolva. Ennek folytán a (2)-nél földelt jelzőáramok az (1, 1') vezetékekben ellentétes irányban folyó áramokat idéznek elő. Más szóval az (1, 1') 25 vezetékek egy átviteli vezeték két ágát alkotják, amelyhez a 4. ábra szerint az antenna (3) végénél' alkalmazott g-oaiiiome^ ter (38) és (39) tekercsei, csatlakoznak. A goniometer két tekercse között fekvő (40) 30 pont (3)-nál van földelve, viszont a (36, 37) transzformátor (37) sekundártekercselésének középpontja (2)-nél van földelve, miért is az átvivővezetéken tovavezetett jelzőáramok a (3) földelésben számba-35 vehető áramokat nem idéznek elő. A (38) és (39) goniometertekercsekkel párosított (41) és (42) tekercsek két rezoíniáló áramkörben vannak elrendezve, amelyek a (43) és (44) induktanciákat, 40 valamint a (45) és (46) liangolókondenzátorokat tartalmazzák. Egyszerűség kedvéért csupán két felfogó áramkört tüntettünk fel, azonban ezek tetszőleges számban alkalmazhatók. 45 A felfogó .áramkörökben keletkező áramok tetszőleges szerkezetű (47) és (48) íelvevőkészülékeket működtethetnek. Az antenna elosztott induktanciája és kapacitása nem állandó, hanem a frequenciával 50 többé vagy kevésbbé változik. Ennek oka abban rejthetik, hogy a hullámok kevésbbé mélyen hatolnak a földbe nagyobb frequenciáknál. Lehetséges továbbá, hogy az antenna oldalról jövő jelzések és kóbor-55 hullámok számára részleg nincs kiegyenlítve, kivéve, ha az antenna hossza a hullámhosszal meghatározott viszonyban áll. Ha tehát egyidejűleg különböző jeleket kell felfogni és ha ezek hullámhossza nagy mértékben különbözik, a (8) csillapító- 60 eilenálíiás beállítása csupán azon hullámh hosszra nézve teszi teljesen egyirányúvá az antennát, amely hullámhosszra a csil-Iiapítóellenállás be van állítva. A helyesen beszabályozott antenna határozottan 65 egyirányú jellegű, azonban a matematikai vizsgálat és gyakorlat azt mutatja, hogy a feliadcíál'ioniástól legtávolabbi anltennavégen gyenge áramok idéztetnek elő oly hullámok által is, amelyek az ellenkező irány- 70 ból jönnek, még akkor is, ha a földelő ellenállás úgy van beállítva, hogy a visszaverődést meggátolja. Ezen okból a legjobb eredmény biztosítására ezen különböző tényezők által- a felvevő áramkörben élőidé- 75 zett zavaró áramokat semlegesíteni kell. Ezen semlegesítést a 4. ábra szerint azzal érjük el, hogy a (3) földeléssel sorosan kapcsoljuk két (49) és (50) csatlótranszformátor primártekercselését, míg ezen transz- 80 formátorok (51) és (52) sekundártekercselései a (23) és (24) fázisrotátorokkal vannak összekötve, amelyek a felvevő áramkörökbe vannak iktatva. A (3)-nál fölfelé folyó áramok az antennavezetékek- 85 ben a (2) végtől a (3) vég felé halaidé hullámok által gerjesztetnek. Azáltal, hogy a (3) földelésnél áramokat válogatunk ki és a kiválogatott áramok fázisát és erősségét megfelelően szabályozzuk, a felvevő 90 áramkörökben minden oly zavaró hatást kiküszöbölhetünk, amelyet a kívánt iránytól eltérő irányból jövő hullámok idéznek elő. A 4. ábrában feltüntetett elrendezésnél 95 a (49) és (50) primártekercselések a (8) ellenállással sorosan vannak kapcsolva, miáltal a csillapító áramkörbe induktancia kerül. Ezen induktanciát egy meghatározott hullámhosszra egy sorosan kapcsolt 100 kondenzátorral semlegesíthetjük, azonban más hullámhosszak számára a csillapító áramkör akár kapacitív, akár pedig induktív reaktanciát fog kifejteni és az antenna (3) végénél visszavert áramok a fel- 105 vevő készülékekre erősebben fognak hatni, mintha a csillapító áramkör tiszta ohmikus ellenállást tartalmazna csupán. Az 5. ábrában feltüntetett elrendezésnél ezen hátrányt azzal kerüljük el., hogy az no (55) elektron kisülési erősítőkészüléket alkalmazzuk, melynek tápláló áramköre a (8) ellenálláshoz van kapcsolva és amelynek ható áramkörében fekszik a (49) és (50) csatlötranszformátorok primárteker- 115 esetése. Mivel az erősítőkészülék tápláló áramköre csak ohmikus ellenállású, a csillapító áramkörnek is csak ohmikus