89594. lajstromszámú szabadalom • Berendezés a távozó meleg értékesítésére gőztelepeknél
. Megjelent 193Q. évi szeptember hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 89594. SZÁM. — Ve/2, OSZTÁLY. i Berendezés a távozó meleg értékesítésére gőztelepeknél. Erste Brünner Maschinenfabriks Gesellschaft Brüim. A bejelentés napja 1923. évi junius hó 8-ika. Németországi elsőbbsége 1922. évi augusztus hó 22-ike. Ismeretesek olyan a távozó meleget ér tékesítő telepek, amelyeknél a füstgáz -elvezető csatornában alacsonynyomású kazánok vannak felállítva. Hasonlóképen 5 ajánlottak már olyan gőzfejlesztő telepeket, amelyeknél a füstgázelvezető csatornába beépített előmelegítők (economiserek) egyrészt fűtött kazánokkal, másrészt víztérnövelőkkel vannak összekötve. Az 10 első helyen említett telepeknél állandóan meglehetősen egyenletes mennyiségű gőzt vezetünk el közvetlenül a kazánokból, míg az utóbbiaknál a már előmelegített tápvíznek csupán a kazán táplálására nem 15 szükséges része jut a víztérnövelőkbe, hogy azokból későbbi szükséglet esetén elvezethessék. A távozó meleget értékesítő ezen ismeretes telepekkel szemben a jelen talál-20 mány abban van, hogy a fölös meleget és a távozó meleget hordozó összes közegeket, mint fölös kazángőz, fáradt gőz, forró távozó vizek és a külön, közvetlenül a kazán előmelegítői mögött beépített és 25 nem a gőzkazánra dolgozó pót-előmelegítőkben előállított forró víz, teljes mennyiségben a pótelőmelegítőkkel közlekedő és alacsonynyomású gyűjtő gyanánt beren dezett tartányban gyűjtjük össze, mimel-30 lett a pótelőmelegítőkben előállított forró víz tartalékvíz gyanánt szolgál, amelyből az alacsonynyomású gőz és forró vízszükségletet fedezzük. A rajzok 1—3. ábráin a találmány három foga-35 natosítási példája van vázlatosan feltüntetve. Az 1. ábra szerinti, a távozó meleget értékesítő telep a tetszésszerinti szerkezetű (a) szivattyúból, a (b) vízelőmelegítőből, 40 amely a füst-, tüzelési-, ill, távozó gázok (c) elvezetőcsatornájába van beépítve, amelyek azt fűtik és a nem hevített (d) víztartányból, kazánból vagy más efféléből van összeállítva, mely utóbbi forróvízgyűjtő gyanánt szolgál és amelybe a (b) 45 előmelegítőben előállított összes forróvíz bejut és ott összegyűl. Az (a) szivattyú, a (b) előmelegítő ós a (d) forróvízgyűjtő között az (i) és (k) összekötővezetékek vannak elrendezve, amelyekbe a (g, h, 1) 50 és (m) szabályozó, biztonsági és elzárószervek vannak beépítve. Az (a) szivatytyú által az (i, k) vezetékeken át a (d) tartályba szállított víznek olyan nyomásúnak kell lennie, hogy a forróvíz össze- 55 gyűlése közben a már összegyűlt forró víz elgőzölgése lehetetlen legyen. Az (a) szivattyú által előállított és a (b) előmelegítőben és (d) tartányban uralkodó nyomásnak tehát gyűjtési folyamat közben 60 valamivel nagyobbnak kell lennie, mint a forróvíz hőmérsékletének megfelelő gőzölgési nyomás. Ha valamilyen célra alacsonynyomású gőzre van szükség, akkor azt nyomáscsök- 65 kentés és a forróvíznek ennek folytán bekövetkező utánpárolgása révén vezethetjük el a (d) gyűjtőből a (p) vezeték és (q) elzáró, ill. szabályozó szerveken át. A (d) gyűjtőből való gőzelvétel követ- 70 keztében az abban megmaradó forróvíz hőmérséklete a végső elvevőfeszültségnek megfelelő elgőzölgési hőmérsékletig csökken. Ezt a hőmérsékletcsökkenést a találmány szerint azáltal fedezhetjük ismét, 75 hogy a forróvizet a gyűjtőből újra a (b) előmelegítőn vezetjük át, ami pl. az (a) szivattyú útján történhet. Ezen célból a (d) gyűjtő az (s) vezeték útján az (a) szivattyú szívóoldalával van összekötve. Ha 80