89588. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szíkes talajok javítására

. Megjelent 193Q. évi szeptember hó 315 -én . MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 89588. SZÁM. — X/h. OSZTÁLY. Eljárás szikes talajok javítására. Kekéts Rezső szigorló vegyészmérnök Gyöngyös. A bejelentés napja 1924. évi október hó 10-ike. A szíkképződés elmélete abból indul ki, hogy szárazföldi sótalaj általában csak ott található, ahol meglehetősen száraz éghajlat uralkodik és az altalajviszonyok 5 kedveznek annak, hogy a felületén össze­futó víz ismételten felszaporodjék, hogy azután elpárologjon. Ez az időnként felsza­porodó vízmennyiség hazánkban óriási te­rületek (kb. 1 millió kat. hold) sóit tar-10 talmazta oldott állapotban és ha a nap heve folytán bepárolgott, az altalajvíz félszivá­rogva magával hozta az alkalifémsókat(NaCl, NasSOi, NaaCOa, NaHCOs), amelyek azután a felső szintekben halmozódtak fel. Ezek 15 az alkalifémsók pedig az egész talaj ché­miai és fizikai alkotását megváltoztatták azáltal, hogy a kaleiumzeolitból és kal­ciumhuminátból, amelyek a legjobb fekete vagy barna vályogtalajok lényegét, mint-20 egy vázát alkotják, a Ca-t Na-val cseréli ki, minek következtében a humusz oldó­dik (mint Na-huminát) és a talaj felső szintjéből ilyenformán eltávozik. Ezen al­kalikus kilúgzási folyamatot külömben 25 kísérletileg is lehet igazolni oly módon, hogy egy jó humusztartalmú földet NaCl + NasSCh-t tartalmazó vízzel jól át­mosunk. A talajon átszűrődő víz Oa és Mg tartalmú és ha ezek teljesen kimosód-80 tak, akkor az eleinte tiszta szűrlet meg­barnul a humusz oldása folytán. Ilyenformán a talaj leglényegesebb al­kotórészét, a humuszt elveszti s az ilyen föld bár tápsókban Sigmond elemzései 85 szerint gazdag, még sem terem. A fenti kilúgzási folyamat még ma is tart, sőt dr. Muraközi Károly már 1902-ben arra a következtetésre jutott, hogy „humuszos talajaink még ott is, ahol ma még reá 40 sem gondolnak, idővel mind szikesekké válnak". (L. dr. Muraközi K.: A talajról. Term. Tud. Közi., 1902. 593. lap.) Dr. Sigmond Elek ismeretes mészisza­pos eljárása csupán a jobb szikeseken se­gíthet azáltal, hogy a még jelenlevő hu- 45 muszt Ca-val megköti és így a kilúgzást legalább is késlelteti. A találmány értelmében kaleiumhumi­náttal javítjuk a szikest, tehát azzal az anyaggal, amely az eredeti kilúgzatlan 50 talajok, jó búzaföldek vázát képezi. A kalciumhuminátot legcélszerűbben a kezdetleges szenesedési stádiumban levő szénféleségekből, lignitből, barnaszénből, turfából, stb. állítjuk elő, ugyanolyan fo- 55 lyamattal, mintahogy kilúgzása a talaj­ból a természetben végbemegy, csak for­dított sorrendben. Előbb oldatba visszük a lignitek, stb. humuszát, mint Nahuminátot (a lignitnek 60 híg 2—3%-os NaOH-al nyomás alatt vagy nyomás nélkül való ismeretes főzése út­ján). Az oldatlanul visszamaradt résztől (amely főleg szénhamu) szűrés útján el­választjuk a nátriumhuminátoldatot és 65 mészvíz hozzáöntésével a kalciumhumi­natot barna porszerű csapadék alakjában kiválasztjuk. A kalciumhuminátot legcélszerűbben szűrősajtón szűrjük és vagy nedves álla- 70 pótban használjuk fel, vagy pedig a lepé­nyeket megszárítjuk, porítjuk és száraz állapotban trágya módjára a talajba be­visszük. A kalciumhuminátot természete­sen szükség szerint más trágyázószerek- 75 kel keverve is alkalmazhatjuk. A 165976. és 209157. számú német szaba­dalmi leírásokból ismeretessé vált alkali­huminátokból álló trágya előállítása tő­zegnek, ligniteknek, barnaszeneknek, stb. 80

Next

/
Oldalképek
Tartalom