89588. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szíkes talajok javítására
. Megjelent 193Q. évi szeptember hó 315 -én . MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 89588. SZÁM. — X/h. OSZTÁLY. Eljárás szikes talajok javítására. Kekéts Rezső szigorló vegyészmérnök Gyöngyös. A bejelentés napja 1924. évi október hó 10-ike. A szíkképződés elmélete abból indul ki, hogy szárazföldi sótalaj általában csak ott található, ahol meglehetősen száraz éghajlat uralkodik és az altalajviszonyok 5 kedveznek annak, hogy a felületén összefutó víz ismételten felszaporodjék, hogy azután elpárologjon. Ez az időnként felszaporodó vízmennyiség hazánkban óriási területek (kb. 1 millió kat. hold) sóit tar-10 talmazta oldott állapotban és ha a nap heve folytán bepárolgott, az altalajvíz félszivárogva magával hozta az alkalifémsókat(NaCl, NasSOi, NaaCOa, NaHCOs), amelyek azután a felső szintekben halmozódtak fel. Ezek 15 az alkalifémsók pedig az egész talaj chémiai és fizikai alkotását megváltoztatták azáltal, hogy a kaleiumzeolitból és kalciumhuminátból, amelyek a legjobb fekete vagy barna vályogtalajok lényegét, mint-20 egy vázát alkotják, a Ca-t Na-val cseréli ki, minek következtében a humusz oldódik (mint Na-huminát) és a talaj felső szintjéből ilyenformán eltávozik. Ezen alkalikus kilúgzási folyamatot külömben 25 kísérletileg is lehet igazolni oly módon, hogy egy jó humusztartalmú földet NaCl + NasSCh-t tartalmazó vízzel jól átmosunk. A talajon átszűrődő víz Oa és Mg tartalmú és ha ezek teljesen kimosód-80 tak, akkor az eleinte tiszta szűrlet megbarnul a humusz oldása folytán. Ilyenformán a talaj leglényegesebb alkotórészét, a humuszt elveszti s az ilyen föld bár tápsókban Sigmond elemzései 85 szerint gazdag, még sem terem. A fenti kilúgzási folyamat még ma is tart, sőt dr. Muraközi Károly már 1902-ben arra a következtetésre jutott, hogy „humuszos talajaink még ott is, ahol ma még reá 40 sem gondolnak, idővel mind szikesekké válnak". (L. dr. Muraközi K.: A talajról. Term. Tud. Közi., 1902. 593. lap.) Dr. Sigmond Elek ismeretes mésziszapos eljárása csupán a jobb szikeseken segíthet azáltal, hogy a még jelenlevő hu- 45 muszt Ca-val megköti és így a kilúgzást legalább is késlelteti. A találmány értelmében kaleiumhumináttal javítjuk a szikest, tehát azzal az anyaggal, amely az eredeti kilúgzatlan 50 talajok, jó búzaföldek vázát képezi. A kalciumhuminátot legcélszerűbben a kezdetleges szenesedési stádiumban levő szénféleségekből, lignitből, barnaszénből, turfából, stb. állítjuk elő, ugyanolyan fo- 55 lyamattal, mintahogy kilúgzása a talajból a természetben végbemegy, csak fordított sorrendben. Előbb oldatba visszük a lignitek, stb. humuszát, mint Nahuminátot (a lignitnek 60 híg 2—3%-os NaOH-al nyomás alatt vagy nyomás nélkül való ismeretes főzése útján). Az oldatlanul visszamaradt résztől (amely főleg szénhamu) szűrés útján elválasztjuk a nátriumhuminátoldatot és 65 mészvíz hozzáöntésével a kalciumhuminatot barna porszerű csapadék alakjában kiválasztjuk. A kalciumhuminátot legcélszerűbben szűrősajtón szűrjük és vagy nedves álla- 70 pótban használjuk fel, vagy pedig a lepényeket megszárítjuk, porítjuk és száraz állapotban trágya módjára a talajba bevisszük. A kalciumhuminátot természetesen szükség szerint más trágyázószerek- 75 kel keverve is alkalmazhatjuk. A 165976. és 209157. számú német szabadalmi leírásokból ismeretessé vált alkalihuminátokból álló trágya előállítása tőzegnek, ligniteknek, barnaszeneknek, stb. 80
