89573. lajstromszámú szabadalom • Készülék változó ellenálású áramkörbe táplált elektromos rezgések felfogására
— 4 — bíró egyenáram. Ezeket a lüktetéseket a (12) kondenzátor elsimítja és az áraimnak a jelzőkészülékre gyakorolt hatása lényegileg ugyanaz, mint a folytonos egyen-5 áram hatása. Ez az áram természetesen telefon felfogóbah nem létesít hallható hangokat, de arra használható fel, hogy fényképezési feljegyző vagy más alakú jelzőkészüléket működhessen, amely foly-10 tonos egyenáram hatása alatt működni képes. Természetesen nehezen lehet valamely helyi áramforrást oly frekvencián tartani, amely a kapott jeliadó áramok frek-15 venciájának éppen a felével egyenlő, valamint nehezen lehet a helyi áram és a jeladó áraim között a kellő íázisviszonyt ícntartani, amely a leírt hatás elérésére szükséges. Ezért és hallható jel fogás elő-20 nyeinek elérése végett előnyösen a helyi áramforrást oly frekvenciával működtetjük, amely a jeladó áram frekvenciájának felétől kevéssé eltér. A 7. ábrán látható görbe ennek a működtetési módnak 25 hatásait mutatja. Ez esetben a (G) görbe által jelképezett változtató eirő frekvenciája kevéssel nagyobb, mint a jeladó potenciál frekvenciájának fele, amely potenciálnak a (H) görbe felel meg. A de-30 tektoron áthaladó eredő áramot az (I) görbe jelzi. Ez az áram éppúgy, mint a G. ábrán látható (F) görbe álltai jelképezett áram, magas frekvenciájú lüktetésekkel bír, de mindkét polaritású lükte-35 téseikből van összeállítva. Ha a magas frekvenciájú lüktetések el vannak simítva, a hatásos áramot lényegileg a (J) görbe jelképezi, vagyis az eredő áram alacsony frekvenciájú váltakozóáram, 40 amely abban az esetben, ha a helyiáramkör frekvenciája kellően van beállítva, a (11) telefon jelfogóban hallható jelzést idéz elő. Ennek az áraimnak frekvenciája kétszerese annak a mennyiségnek, aimely-45 lyel a helyi áramforrás a jeladó hullámok frekvenciájának felétől különbözik. A 2. ábrán látható (K) görbe a használatos detektor áramának jelzőit mutatja; az ordináták az áramot és az abszcisszák 50 a feszültségeket jelzik. Ez a jellemző vanal minden korábbi detektornál nem egyenes, hanem görbe vonal, vagyis az áraim nem változik egyenes arányiban a feszültséggel, hanenn úgy változik, mint 55 a rávitt feszültség bizonyos értéke. Igazító tulajdonságokkal bíró, vákuumszelepei vagy elektronokat kibocsátó detektoroknál az áram nem válik 0-á, ha a rávitt feszültség 0-á válik, de az elekitronoik áramának kezdeti sebessége folytán 60 akikor hálád át, ha az elektródákra nem vitetett rá feszültség, az anódán pedig nogativ potenciál szükséges, az áram áthaladásának teljes meigakasztására; a szükséges negatív potenciál rendesen 65-•natgy, összehasonlítva a jeladó potenciálokikai, amelyéket gyeinge jeladások felfogása létesít. Ezért az ily készülékek nagyon hatástalan rektifikálók, mert a rekti fiikáló hatás teljesen attól függ, hogy 70 az anódán fellépő pozitív potenciál erőseibb áramot létesít, mint a negatív potenciál. Ezenkívül annak következtében, hoigy az áraim nem áll egyenes arányban a feszültséggel, amiint előbb kifejtettük. 75 a kóiboTáramok és jeladóáramok között levő viszonyt a detektor növeli. Ha a 2. ábrán, látható (K) görbe a negatív elektronok áramát jelképezi, amely a (2) elektródától a (3) elektródához ha- 80 ladni törekszik, az (L) görbe a negatív elektronoknak azt az áramát jelképezi, amely a (3) elektródától a (2) elektródához halad, a két, görbe összetételét és a berendezésen áthaladó eredő áraimot az 85. (M) egyenes jelképezi. Ebből kitűnik, hogy az elektronok kezdeti sebességének hatása ki van küszöbölve és az áram 0-á válik, ha a rávitt feszültség 0. Az áraim továbbá egyenes arányban áll a rávitt 90 feszültséggel és a korábbi detektoroknak a kóbor hulláimokkal összefüggésben levő hátrányai elker,ültetnek. Az (M) jellemző görbe megtekintéséből kitűnik, hogy magának a készüléknek nincsenek aszimme- 95. trikus tulajdonságai és ennek folytán a mágneses mező befolyása nélkül rektifikáló haitás nem lép fel. Ez azonban lényegtelen, mert a mágneses mező segélyével a készülék ellenállása oly nagy mér- 100> tökben változtatható, hogy gyakorlatilag a jeladó hulláim tetszőleges része alatt az áram megsemmisíthető és ezáltal lényegileg tökéletes rektifikálás érhető el. A jelző berendezés hatása tehát inkább 105-azoktól az áramv ál t o zá sok tó 1 függ, amelyeket csak az egyik polaritású áramlökések létesítenek, mintsem azoknak az á ramvált ozá soknak különbségétől, amelyeket az ellenkező polaritású áramlökés nolétesített, mint a régebbi detektoroknál. A javított detektor általánosabb szempontból nézve közönséges ellenállásnak tekinthető, amelynek áz a rendes ellenállási jellemzője, hogy a rajta áthaladó 115 áram egyenes arányblan áll a rávitt feszültséggel. A rektifikáló vagy felkutató hatást nem a készülék áram-jellemzői-