89552. lajstromszámú szabadalom • Égési kamra portüzelésekhez
Megjelent 193Q . évi szeptember li ó 1-én . HA8YAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 89552. SZÁM. — Ve/2, OSZTÁLY. Égési kamra portüzelésekhez. Weiss Miksa mérnök Uerdingren a/R. A bejelentés napja 1924. évi augusztus hó 6-ika. Németországi elsőbbsége 1923. évi szeptember hó 3-ika. Portüzelésnél különösen nagy jelentősége van annak, hogy a tüzelőanyag meggyuj,tása a fúvókából való kilépése után minél előbb következzék he. Az eddig ismeretes, 5 a hevítendő kemence elé iktatott égési kamráknak, amelyekbe a levegőből, és poralakú tüzelőanyagból álló keverék befúvása és elégése történik, általában sík határoló felületei vannak, amelyek, sugárzó melegü-10 ket egyenes vonalban az, égési kamra kölzepére, tehát a tüzelőanyagporból és 1©vegőből. álló keverékre vetítik. Ezen sugarak összegyűjtése és az elégésnek, lehetőleg egy pontra való korlátozása céljából 15 a találmány értelmében a kívánt célnak különösen megfelelő határoló felületekkel ellátott égési kamrát alkalmazunk. Az égési kamra határoló falainak a ta;lálmány értelmében való kiképzése által 20 elérjük, hogy egyrészt az égési tér hosszirányában vagy magasságir árnyban lényegesen kisebbre méretezhető és másrészt az égés intenzitása nagyobb lesz, úgy hogy a nagyobb szemcséjű tü ze 1 őanyagrészees-25 kék a finomabb szemcsékkel együtt azonnal elégnek. Az, égés intenzitása ily módon annyira fokozható, hogy a magas hőmér^ séklet, valamint a csökkentett légnyomás folytán a szénnel keveredett hamu meg|-30 ömlik. A mellékelt rajzon a találmány tárgyát tevő égési kamra két kiviteli alakja pé: lda[_ képen vázlatosan van feltüntetve. Az 1. ábra az égési kamra függélyes hosszr 85 metszete. A 2. ábra annak vízszintes hosszmetszete. A 3. és 4. ábra az égési kamra másik, kiviteli alakja. Az égési kamra mellső terét, amelyben 40 a poralakú tüzelőanyagból és levegőből álló keverék meggyújtása a (b) helyen történik, gömbalakú határoló felületek útján képezzük. Az egész gömbfelület (a) hősugarai ettől természetesen merőlegesein indulnak ki és a gömbfelület középpont- 45-jában a (b) helyen találkoznak, ahol. a fúvókán át befúvott tüzelőanyagporból és levegőből álló keverék hirtelen meggyulladását a (c) pontban idézik elő. Az égési kamra meghosszabbításában a gömbalakú 50-határoló felület végeinél levő szűkítés, a befúvott keverék minősége és gyujtókér pessége szerint kisebbre vagy nagyobbra méretezhető. Az égési kamrának egy másik kiviteli 55-alakjánál, amely a 3. és 4. ábrában van feltünteteve, a határoló falaknak parabola keresztmetszete van. A határoló felület ezen kiképzése mellett az égési kamra mellső részében köz- 60 vetlenül a fúvóka mögött a (d) pontban különösen erőteljes sugársüvítést érünk el, amely itt a rövidebb távolságon erőteljesebben ható hősugárzással egyetemben a tüzelőanyagporból és levegőből álló kever 65 rók kívánt korai gyújtását és elégését eredményezi. Az égés intenzi t ás a emellett szintén jelentékenyen fokozódik. A parabola ívhosszának további részén az égési kamra a tüzelőanyag minősége és gyujtóképes >'ge 70 szerint, mint az előbb ismertetett kiviteli alaknál szűkíthető. Szabddalrríi igények: 1. Égési kamra portüzelésekhez, jellemezve azáltal, hogy a kamrának a befúvási 75-helyen fekvő határoló felületei közül néhány vagy valamennyi körkereszt-
