89535. lajstromszámú szabadalom • Vályogház, valamint eljárások és berendezések annak felépítésére

— 2 -részén mozgó és alkalmas fogantyúkkal ellátott (11) csavaranyára támaszkodik. Ha a (11) csavaranyát elforgatjuk, az a (7) rúdon feljebb vagy lejebb halad és a 5 (10) hüvelyt is magával viszi úgy, hogy az (5a, 5b) darabok hajlásszöge ily módon pontosan beállítható. A (7) oszlop alsó vége a (12) csavaranyába hatol be, mely a (13) alaphoz képest elforgatható és szín 10 tén kézifogantyúkkal van ellátva. A (12) anya elforgatásával a (7) oszlopot magát, tehát vele az egész állványt emelhetjük vagy sülyeszthetjük. Az (5a, 5b) ívdarabok még a (14) lyu-15 kakkail vannak ellátva, melyek arra szol­gálnak, hogy ha nagyobb fesztávolságú boltozatot akarunk csinálni, pótívdarabo­kat csavarolhassunk az (5a, 5b) ívekhez. Az állványra célszerűen még a (15) 20 deszkát is ráerősíthetjük, mely egyrészt a (9) rudakhoz csatlakozik, másrészt a (16) rudak révén a (10) hüvelyre támaszkodik. A (9) rudakhoz való csatlakozás történhe­tik például a (17) csavarok által, melyek 25 a (18, 19) szögvasakba nyúlnak és a (IS) szögvashoz egyszerű lyuk, a (19)-hez pedig (20a) hosszhasíték útján csatlakoznak. Ezen elrendezés mellett a (15) deszka nem akadályozza a (9) rudak emelését és sü-80 lyesztését, A (16) rudak hossza szintén le­het beállítható. A boltozatot építő munkás aztán erre a (15) deszkára áll rá, ami minden külön állványzatot feleslegessé tesz, 35 Ha már most az oldalfalak készen van­nak, az állványt a helyiség egyik végéu felállítjuk és a (11, 12) csavarokkal olyan magasságba állítjuk, mely a boltozat ma­gasságának a várható sülyedés tekintet-40 bevételével megfelel. Amennyiben szük­ségesnek mutatkoznék, az állványt még a falba ideiglenesen bevert (21) vasaknak is nekitámaszthatjuk. A (20) boltozat vá­lyogtégláit ezután érintkező felületükön 45 híg agyaggal, illetve más alkalmatos anyagból előállított habarccsal bekenve vagy abba belemártva az (5) íven egymás roellé rakjuk. Az agyaghabarcs nedves­ségét a különben száraz téglák igen gyor-50 san magukba szívják. A boltozatsor fel­rakása után a munkás a (15) deszka alá állva a tartóállványt lassan lesülyeszti, mire a boltozat terhelés alá jut és a ha­barcsból a még benne lévő vizet kisaj-55 tolja. Mikor az állvány annyira le van sü­llyesztve. hogy a boltozattal töbibé nem érintkezik, az állványt egy sor szélességé­vel tovább visszük s a művelet újra kez­dődik. Ha így egy helyiségen végig ha­ladtunk, az egyes sorok közti haránthéza- 60 gokat alulról eltömve a fedéloldalon betöl­tött agyaghabarccsal kitöltjük. Így az egyes boltozat sorok egymáshoz is kötve lesznek. A boltívsorok fokozottabb kapcsolatát 65 engedi meg a 3. ábra szerinti foganatosí­tási alak, melynél az egyes boltozattéglá­kat a boltozat hosszirányába eső oldalai­kon (25) kiugrással és (26) bemélyedéssel látjuk el, úgy hogy minden boltozatsor 70 kiugrásai a következő sor bemélyedéseibe illeszkednek és arra támaszkodnak. Az építést úgy kell foganatosítani, hogy az egyes boltívek csak síilyedt, tehát teher­hordó állapotban támaszkodjanak a szom- 75 szédos sorra. Az egyes sorok közti héza­gok kitöltése itt is utólag történhetik. Amennyiben szükségesnek mutatkoz­nék, a boltozat elemeinek sugárirányú (30) lapjain (31) hornyokat készíthetünk 80 (4. ábra) és az elemeket az ezen hornyokba betolt és sajtolt vályogból, avagy fából, kőből vagy vasból készült (32) rudakkal vagy csövekkel biztosíthatjuk az eltolódás ellen, amely intézkedésnek főleg a bolto- 85 zat sülyesztésekor van szerepe. Betolás előtt az említett rudakat is célszerűen ha­barcsba, vagy más kötőanyagba mártjuk be, hogy így minden hézag teljesen kitöl­tessék. Ezen rudakat esetleg zúzott kő 90 vagy más törmelékes anyagnak a beraká­sával is pótolhatjuk. A (31) hornyok ál­talában végig mennek a téglán, de kiké­pezíhetők a középsík táján elhelyezett vá­jatok alakjában is, melyekbe golyókat 95 vagy rövid rudakat helyezünk. A boltív záróeleménél azonban ez esetben is végig­menő nyílást alkalmazunk, hogy az utolsó nyíróeleim behelyezése lehetővé válják. A (35) kéménynyílásit (1. ábra) vagy 100 úgy készítjük, hogy az építéskor ismert módon betétdarabokat helyezünk el és azokat az építőanyaggal körülrakjuk, amikor is a betétek kihúzásával a ké­ményüreg üresen marad, vagy pedig a 105 találmány értelmében a tömören megépí­tett falat megfúrjuk. Ezen eljárásnak az az előnye, hogy szükség esetén már meg­épített házba is készíthetünk tetsaéssze­rinti helyre kéménynyílásokat, A nyílás 110 fölé aztán a megfelelő átmérőjű (36) ké­ményt építjük szintén vályogtéglákból, vagy pedig pléh, beton vagy égetett agyagcsövet helyezünk el, mely kémény gyanánt iszolgál. 115 Nagyobb fesztávolságnál a boltozatba vasbetétet is helyezhetünk el. Ez úgy tör­ténik, hogy az illető boltívsor felrakása és

Next

/
Oldalképek
Tartalom