89532. lajstromszámú szabadalom • Fémöntéshez való magtámasz
Megjelent 193Q. évi szeptember hó 103-én. MAGYAR KIRÁLYI jHjBM SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 89532. SZÁM. — XVI/g. OSZTÁLY. Fémöntéshez való magtámasz. Selbstmann Henrik gyárigazgató Budapest. A bejelentés napja 1924. évi december hó 31-ike. Fémek öntésénél a magnak a homokforma falától kellő távolságban való tartására úgynevezett magtámaszokat szokás alkalmazni, melyeknek elrendezését a 5 mellékelt rajz 1. ábrája vázlatosan mutatja. Ezen az ábrán (A) a formahomok, melyben az öntendő tárgy külső alakjának megfelelő mélyedés van kidolgozva és (B) a mag. A (0) öntvényt az (A) homok-10 forma és a (B) mag közé öntik be. Hogy már most a (B) mag az (A) homokformához képest a kellő távolságban tartassék, a mag és a homokforma között a (D) magtámaszokat renkezik el, melyek két egy-15 mással párhuzamos lapból és egy vagy több ezeket összekötő csapból állnak. A (D) magtámaszok párhuzamos lapjai megfelelő módon a hotmokformában, illetve a maghoz vannak rögzítve. 20 Ilyen magtámaszok alkalmazásánál gondoskodni kell arról, hogy azok az öntvényben kellően leköttessenek. Erre a célra eddig különböző eszközöket alkalmaztak, melyek azonban nem váltak be 25 teljes mértékben. Így pl. a magtámasz csapján vagy csapjain csavarmeneteket^ vagy karimákat képeztek ki, oly célból, hogy ezáltal a magtámasz a beöntött fémben jobban 1 ehorgonyoztassék. Ezen esz-30 közökkel azonban a szándékolt célt a gyakorlatot kielégítő mértékben elérni nem lehetett és gyakran előfordúlt, hogy az öntvény és a csap között finom hézag támadt, vagyis az öntvény porózus, selej-25 tes lett. A találmány értelmében kiképezett magtámasszal ezen hátrányok teljesen elkerülhetnek. Mint a rajz 2. ábrája függőleges metszetben, 3. és 4. ábrája pedig két 40 különböző foganatosítási alakban távlati képben mutatja, a magtámasz szintén magában véve ismert módon két egymással párhuzamos (a, a) lapból és egy vagy több ezeket egymással összekötő (b) csapból áll. A találmány értelmében a (b) csap a 45 (c) áttöréssel van ellátva. A fém a beöntésnél ezen az áttörésen is keresztülhatol, ami által a (b) csap két oldalán levő fémrésziek között összekötő híd képződik és a magtámasz a fémben tökéletesen lehorgo- 50 nyoztatik. Minthogy az áttörés a fémnek utat nyit a csapon keresztül, a csap mentén való szivárgás is elkerültetik. A (c) áttörést pl. körkeresztmetszetű csap esetében egyszerűen azáltal hozzuk 55 létre, hogy a csap középső részénél a csapot hossztengelye irányában egy darabon felmetsszük és a bemetszésseil egyidejűleg az így képződő (hl, b2) részeket egymáshoz képesít a bemetszés síkjában eltoljuik. 60 A 2. ábra az áttörés képzésének ezen módját mutatja és egyúttal az eredeti keresztmetszetet, mely a csap végrészein változatlanul megmarad, valamint a széttolt részek félkörkeTesztmetszetét is feltünteti. 65 Azáltal, hogy a csap középen át van törve, azon körülményen kívül, hogy teljes biztonsággal kötődik be a magtámasz az öntvénybe, azon előny is származik, hogy ugyanazon kereszitmetszetnél sokkal 70 nagyobb hőátvevő felületet kapunk, ami lehetővé teszi a magtámasznaik részleges vagy teljes beleolvadását az öntvénybe. Az (a) lapokban kiképezett (d) nyílások magukban véve ismeretesek. Az ezen nyí- 75 lásokon átvezetett peckek, illetve szegecs segélyével az (a) lapok a formahomokban, illetve a magon rögzíthetők. Hogy ezen nyílások mindkét oldalról hozzáférhetők legyenek, az (a) lapok szintén ismert mó- 80