89522. lajstromszámú szabadalom • Eljárás kotonizált háncsrostok előállítására

— 3 — nyomótömb folytatja lemozgását, úgy hogy a (t) sín befelészoríttatik s ezáltal az 5. ábra értelmében a nyújtás végbemegy. Ezután az (r) nyomótömb normális hely­•5 zetébe tér vissza s az (n) szorítófelületek felemelkednek a hengerről. Ezután a hen­ger további részíordulást végez, amíg a következő (t) sín nem kerül a nyomótömb alá, mire a müvelet megismétlődik. Az (n) 10 szorítófelületek egymástóli távolsága az elemi sejtek természetes hosszának felel meg, úgy hogy ezek újból csak a 3. és 4. ábrának megfelelően nyújtatnak, anélkül, hogy elszakadnának. A rostok nyújtása lf> után a íecskendezőkészülékben való keze­lés következik. A 8—12. ábrabeli fecskendezőkészülékek a nyomóvízsugarak révén az egyes sejte­ket tovább lazítják és felszabadítják azok 20 megsértése nélkül. E fecskendezőkészülékekbe a rostbundát egy ponton megfogjuk s e ponttól bizonyos távolságban ferde szögben kétoldalt folya­déksugarakat fecskendezünk a bundába. 25 A befogási pont és a folyadóksugarak felcsapódási pontja közötti távolság mó­dosítható s a kezelendő rostanyag minő­sége, vagyis a rostok természetes hossza szerint választandó meg. Len és kendernél 30 a természetes sejthossz kb. 40 mm, úgy hogy a távolság ennek megfelelően vá­lasztandó. A 8—12. ábrákban feltüntetett készülé­keknél a nyujtókészíilékből kikerülő (100) 35 rostbunda a sima vagy durva felületű (105) hengerek közé kerül, melyek a (107) és (110) ágyakban vannak ágyazva s a (111) fogaskerekek révén egyforma sebes­séggel forgattatnak. 40 Mindegyik (105) henger kerületén ra­diális falak és a (102) köpeny által hatá­rolt (101) kamrákra van felosztva. A (101) kamrákból a (102) köpeny falán át nyíló (103) rések a bunda haladási irányával he-45 gyes szöget zárnak be (10. ábra). A henger egyik vagy mindkét végén elrendezett s a nyomóvíz-vezetékkel kapcsolt (106) cső­csonkkal bíró (108) fej táplálja a kam­rákba a vizet. A hengerrel együtt körül-50 forgó (112) homloktárcsa minden (101) kamrával szemben beömlőréssel bír. A (108) fejre a henger homloka és a fej kö­zött tömítően van felerősítve a (113) tár­csa. A (113) tárcsa (104) nyílása (114) já-55 rat révén közlekedik a (108) fej vízterével. A (108) fejek a hengerek tengelyein kis mérvben elfordíthatók, úgy hogy a (113) tárcsában lévő (104) nyílás helyzete a hengerek érintkezési alkotójához képest beállítható (10. ábra). 60 A működés módja a következő: A (105) hengerek által előretolt (100) rostbundára a hengerek közüli kilépési ol­dalon egy vagy két (101) kamrából irá­nyul az ezen kamrákba a (104) nyíláson 65 át táplált víztől képezett sugár. A bun­dára kétoldalt fecskendezett vízsugarak a rostokat egyrészt egymáshoz szorítják, másrészt kötelékükből kisodorják. Mint­hogy a sugarak a rostokra már akkor üt- 70 köznek, amikor a rostok a hengerek között még be vannak fogva, nem válhatnak le a bundáról egész rostnyalábok. A fejek és ezáltal a (104) nyílás elfordítása révén a hengerek befogási helye és a sugarak fel- 75 csapódási helye közti távolság pontosan beállítható. A 11. ábrabeli kivitelti példánál a (205) rostbundát a (202) hengerek körül veze­tett bőszemű (204) hálószalagok viszik. A 80 bundát egy helyen engedékenyen szorítja össze a (203) nyomótömb-pár, úgy hogy e ponton a bunda be van fogva. E befogási hely mögött ütköznek a bundára a (201) fecskendezőszekrények. (200) réseiből fer- 85 dén kilépő vízsugarak, melyeknek hatása ugyanolyan, mint amelyet a 8—10. ábrák­kal kapcsolatban ismertettünk. A 12. ábrabeli kiviteli példánál a hor­nyolt, durvított stb. felületű (207) henge- 90 rek fogják közre a (206) bundát. A hen­gerpár mögött a (210) fecskendezőszekré­nyek (208) ferde réseiből kilépő vízsuga­rak csapódnak a bundára. A (201) szekré­nyeknek a (207) hengerekkel szomszédos 95 oldalai a hengerekkel leszedő gyanánt ösz­szeműködő éles (209) pengékké lehetnek kiképezve. A bunda verésére és egyidejű mosá­sára szolgáló 13—15. ábrabeli készülék kö- 100 vetkező szerkezetű: A rostanyagot a (301) görgőkön vezetett (300) íemszitaszalag nedvesen, hideg vagy meleg állapotban viszi a verőkészülékbe, melynek (304) bütyöktárcsa révén meg- 105 emelt (302) verőtömbjei a fémszita alatt elrendezett (306) ülőkre csapódnak. A verőhatás rugalmassá tételére szolgálnak a (305) rúgók, melyek a verőtömböket minden ütés után megemelik. A bütyök- 110 tengely tárcsáinak viszonyos elfordítása révén a verőtömböket sorozatosan válta­kozva •működtethetjük, mi mellett a csatlórúd hosszának módosítása révón a löketmagasságot is módosíthatjuk. A 115 verőtömbök számát egyesek kiiktatása révén módosíthatjuk. A verőtömbök kö-

Next

/
Oldalképek
Tartalom