89514. lajstromszámú szabadalom • Berendezés gőztelepekhez a hőgyűjtő be- és kikapcsolására
lőnyílásától a két (25, 26) vezeték vezet a (27) haszongőzvezetékhez. A felső (25) vezetékbe a (28) redukálószelep van beépítve, mely a (27) haszongőzvezetékben 5 kívánt (Np) feszültségnek megfelelően van beállítva. A (20) dugattyú helyzete szerint vagy a felső (23) vagy az alsó (24) nyílást fedi. Valamivel a (24) nyílás alatt a (29) nyílás van elrendezve, melyhez az 10 (1) frissgőzvezetékhez vezető (30) vezeték csatlakozik, melybe az (Np) haszongőzíeszültségnek megfelelően beállított (31) redukálószelep van beépítve. A (29) beömlőnyílás a (20) dugattyú alsó véghely-15 zetében is nyitva marad, úgy hogy ez alulról mindig az (Np) haszongőzfeszültséggel van megterhelve. A négy (Kp , Sp , Bp és Np ) feszültségek közötti viszonynak megfelelően a nyomás-20 különbségek a (9, 15) és (20) dugattyúk különböző helyzeteit idézik elő és minden esetben önműködően állítják be a megfelelő összeköttetést a frissgőzvezeték, a hőgyüjtő ós a haszongőzvezeték között. A 25 következőkben ismertetett négy eset lehetséges. I. Kp > Bp és Sp > Np . Ha a (Kp) kazánnyomás nagyobb, mint a (Bp) üzemnyomás, a (9) dugattyú fel-30 emelkedik, úgy hogy mindkét (10) és (11) nyílást szabadonhagyja és az (1, 2) frissgőzvezeték a (3) töltőtéren át összeköttetésben van a (7) hőgyüjtővel. A fölös gőzmennyiség a legmagasaabb megenged-35 hető gyüjtőfeszültségre beállított (8) redukálószelepen át a kazánból a (7) gyűjtőbe jut. A (9) dugattyúval együtt a (15) üreges dugattyú is felfelé elmozdult és elzárta a gőz beömlését [(16) nyílás] a (7) 40 gyűjtőtől, ellenben megnyitotta a (19) kifúvónyílást, úgy hogy a (14) ürítőtérben a (20) dugattyú felett levő kis gőzmennyiség eltávozhat. Azáltal, hogy a (15) köztolattyú a (7) gyűjtő (17) kiürítő vezetékét 45 elzárja, lehetővé válik a gyűjtőnek közel a (Kp) kazánfeszültségig való megtöltése. Az alulról az (Np) haszongőzfeszültséggel, felülről azonban csupán a légköri nyomással megterhelt (20) dugattyú szin-50 tén felemelkedik és felszabadítja a (24) nyílást, úgy hogy a (30) frissgőzvezeték a (31) redukálószelepen és a (14) ürítőtéren keresztül össze van kötve a (26, 27) haszongőzvezetékkel. Ebben az esetben, 55 mikor is a berendezés valamennyi része az 1. ábrán feltüntetett helyzetet foglalja el, a fogyasztó helyet kizárólag a friss gőzvezeték táplálja. II. Kp > Bp és Sp < Np . Ebben az üzemi esetben a berendezés 60 valamennyi része ugyanazon helyzetet foglalja el, mint az I. esetben. (1. ábra). A fölös gőz a kazánból a (7) gyűjtőbe áramlik és a fogyasztóhely táplálása az (1) és (30) frissgőzvezetéken át történik. 65 III. Kp = < Bpés Sp > Np. Ha a (Bp) üzemi nyomás nagyobb, mint a kazán (Kp) nyomása vagy ezzel egyenlő a (9) dugattyú részint saját súlyánál fogva, részint a (12) súly hatása alatt le- 70 sülyed, elzárja a (11) nyílást és ezáltal megszakítja a (7) gyűjtő töltését. Ezzel egyidejűleg a (15) üreges körtolattyú is felszabadította a (16) nyílást s elzárta a (19) kifuvóvezetéket. Most a gőz a (7) 75 gyűjtőből a (17) vezetéken, a (14) ürítőtéren és a (15) körtolattyún át áramlik és miután (Sp) nagyobb mint (Np), lenyomja a (20) dugattyút, mely tehát nyit ja a (23) nyílást, ellenben zárja a (24) nyílást 80 2. ábra). A gőz tehát a (7) gyűjtőből a (28) redukálószelepen át a (25, 27) haszongőzvezetékbe ömlik. A gyűjtő gőze most addig áramlik a haszongőzvezetékbe, míg a (7) gyűjtőben 85 uralkodó nyomás nagyobb, mint az (Np) haszongőzfeszültség, vagy amíg a kazánfeszültsége ismét el nem éri normális magasságát. Így tehát a gyűjtő a III. esetben tulajdonképeni feladatát teljesíti. 90 IV. Kp =<Bp ésSp<Np. A (9) dugattyú, a III. esettel azonos okokból ismét alsó véghelyzetét foglalja el. (3. ábra). A (20) dugattyú azonban miután a haszongőz felsztiltség nagyobb, 95 mint az (Sp) gyüjtőfeszültség, felemelkedik, úgy hogy szabadon hagyja a (24) nyílást. A fogyasztóhelyhez vezető (26,_ 27) haszongőzvezeték táplálását tehát a (30) frissgőzvezeték látja el, a (31) redu- 100 kálószelepen és a (14) ürítőtérnek a (20) dugattyú alatti részén át. A (7) hőgyüjtő, melynek ebben az esetben, mikor a kazánfeszültség legfeljebb egyenlő, sőt esetleg kisebb, mint az üzemi feszültség, magától 105 értetődően nem szabad gőzt kapnia és maga is kisebb feszültség alatt áll, ki van kapcsolva, amint ezt a 3. ábra feltünteti. Az ismertetett berendezés tehát a négy tekintetbe jövő feszültség minden egy- 110 másközti viszonyához önműködően beállítja a helyes kapcsolásokat a gőzfejlesztő, a fogyasztóhely és a hőgyüjtő között.
