89503. lajstromszámú szabadalom • Légtömlő mindennemű járművek részére

Megjelent 19,30. évi szeptember hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI ^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 8950.3. SZÁM. — XXa/2. OSZTÁLY. Légtömlő mindennemű jármüvek részére. Kemény Lajos magántisztviselő és Vajda János üzletvezető Budapest. A bejelentés napja 1924. évi november hó 7-ike. Járműveknek, különösen automobiloknak menet közben kilyukadt légabroncsait vagy azáltal állítják helyre, hogy a futóköpenyen belül fekvő légtömlőnek kiszakadt 5 helyét beragasztják, vagy pedig a kerékre a jármű által magával vitt pótabroncsot szerelik fel. Mindkét művelet a járműnek hosszabb időre való megállítását teszi szükségessé és ezenkívül bizonyos szakértelmet 10 igényel. E mellett a pótabroncs, különösen nagyobb automobiloknál, lényeges holt súlyt jelent. A találmány értelmében a légtömlőnek a helyszínen való javítását, illetve a pót-15 abroncs felszerelését azáltal kerüljük el, hogy a légtömlőt legalább két egymásban fekvő tömlőből képezzük ki. E tömlők mindegyike egyébként szokásos kiképzésű és külön-külön felfúható, még pedig kü-20 lön-külön elrendezett vagy kombinált kiképzésű, de egyébként szokásos szerkezetű szelepek segélyével. A légtömlőnek e kiképzése folytán a jármű, ha a tömlő átfuratott, néhány perc 25 alatt üzembe helyezhető azáltal, hogy az átfúrt külső tömlőn belül fekvő belső tömlőt felfúvatjuk. Ez eljárás szakértelmet nem igényel, rövid idő alatt elvégezhető és e mellett elmarad a hibás hely megkereső sése is, mely az eddigi eljárásoknál szintén hosszabb ideig tartott. A felfújt belső tömlő a külső tömlőt, valamint a védőköpenyt teljesen feszes állapotba hozza úgy, hogy a jármű ugyanúgy haladhat tovább, mint 35 tkogyha az eddigi eljárások szerint vagy a tömlőt kijavítottuk vagy a pótabroncsot felszereltük volna. A tömlőnek a helyszínén való kijavításával szemben a találmány még azt az előnyt is nyújtja, hogy a javítás a célra való megérkezés után, tehát 40 rendszerint műhelyben, alaposabban végezhető. A mellékelt rajz a találmány értelmében kiképezett tömlőnek egy foganatosítási alakját mutatja. Az 45 1. ábra a tömlőt oldalnézetben, részben hosszmetszetben szemlélteti, a 2. ábra a tömlőnek az 1. ábra A—B vonala mentén vett nagyobb léptékű keresztmetszete. A 50 3. ábrán a kerékre felszerélt abroncs látható. Mint a rajzból látható, a találmány értelmében, a tömlő két, egymásban elrendezett (a) és (b) tömlőből áll. A belső tömlő 55 helyzetének biztosítása céljából a két (a) és (b) tömlő egymással, egy vagy több helyen, célszerűen a (c) belső kerületén, szilárdan össze van kötve. Az összeköttetés ragasztással vagy esetleg már gyártás köz- 60 ben vulkanizálással történhet. Az ábrázolt foganatosítási alaknál mindegyik (a) és (b) tömlőhöz egy-egy (d) szelep tartozik, minden nehézség nélkül lehet azonban kettős szelepeket is alkalmazni, melyek segé- 65 lyével a tömlők külön-külön felfúhatók. A 2. ábra a külső tömlőt felfútt állapotban, tehát használatra készen mutatja. Ebben az esetben a belső (b) tömlő lazán fekszik a külső (a) tömlőn belül. Ha most 70 a külső tömlő kiszakad, akkor a megfelelő (d) szelep segélyével a belső (b) tömlőt fúvatjuk fel, mire az a kiszakadt, külső tömlőt és az ezt ismert módon körülvevő köpenyt kifeszíti és a jármű akadálytalanul 75 haladhat tovább anélkül, hogy a hibás