89493. lajstromszámú szabadalom • Závárzatfogantyú lövőfegyverek számára

Megjelent 193Q . évi szeptember hó 1-én . MAGYAR KIRÁLYI ^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 89493. SZÁM. — XlX/a. OSZTÁLY. Závárzatfogantyú lövőfegyverek számára. Fegy verneki Frommer Rudolf udvari tanácsos vezérigazgató Budapest. A bejelentés napja 1923. évi május hó 19-ike. A találmány lövőfegyvereiknek závár­zatfogantyújára vonatkozik, mely abban tér el az eddig ösmertektől, hogy míg ezek az általuk működtetendő závárzatrészen 5 mereven voltak elrendezve, addig a jelen találmány szerinti závárzatfogantyú a závárzattal, vagy valamely azzal kapcsola­tos résszel, úgy van összeépítve, hogy a závárzatnak valamely működtetésénél az-10 zal a darabbal szemben, amellyel a fo­ganttyú össze van építve relatív elmoz­dulást végez. A szóban forgó elrendezés­nek az a célja, hogy a závárzatnak vagy egyes részeinek más fegyverelemekhez 15 való kapcsolódása egyszerű ós biztos mó­don oldassék, illetve ismét helyreállíttas­sék, amely kapcsolódás a závárzatfo­gantyú működtetésével összeesően szünte­tendő meg, illetve létesítendő. 20 Ez utóbbi célnak elérésére eleddig azt a módot választották, hogy a závárzat fogantyúrésze mellé pl. egy csuklós emel­tyűt alkalmaztak, amelyet a závárzat ki­nyitása alkalmával a závárzatfogantyúhoz 25 szorítottak, ami azt eredményezte, hogy a nyitási, illetve esukási működéssel kap­csolatosan az addig fennállott kapcsola­tok megszűntek, illetve beiktattattak. Az eddig ösmert hasonló berendezéseknek, 30 bonyolultságuktól eltekintve, az a hátrá­nyuk volt, hogy működtetésükre. külön figyelemmel kellett lenni. A fentjelzett célt a jelen találmány, sokkal egysze­rűbb szerkezeit mellett azáltal éri el, hogy 85 a závárzatot működtető fogantyú maga, amit a závárzat működtetésére minden körülmények közt meg kell fognunk, oly­képpen van elrendezve, hogy a kapcsoló­elemet kiiktatja, illetve annak bekapcso­lódását lehetővé teszi. 40 A mellékelt rajz a találmányt két ki­viteli alakban mutatja. Az első ábra egy závárzatrésznek metszete, részben nézete, amelynél a závárzatfogantyú csuklósan van a záróhengerhez erősítve és amelynél 45 a kapcsolókampó, valamint a závárzat­fogantyú rúgóját a závárzat ütőszegrú­gó ja alkotja; a második ábra oly kiviteli alakot mutat metszetben, részben nézet­ben, amelynél a závárzatfogantyú egy a 50 závárzattal kapcsolt nyitórudon van el­rendezve, ugyancsak csuklósan és amely­nél a fogantyút és a kapcsolóelemet egy e célból rendszeresített külön rúgó mű­ködteti. 55 Az (1) závárzatfogantyú a (2) csap ré­vén a (3) záróhengerhez csuklósan van f rősítve; kilendülési lehetőségeit a (4) hé­zag mutatja, mely a (7) kapcsoló emeltyű (13) bütyke és a záróhenger között van. 60 Az (1) fogantyú ezen (13) bütyökhöz (20)­nál fekszik neki úgy, hogy a fogantyú ki­lendülésénél annak elülső ütközése (5)-nél, hátulsó ütközése pedig (6)-nál van. Ugyancsak a (2) csapon van elrendezve a 65 (7) kaposolóemeltyű, amely a závárzatot a lövőfegyvernek valamely (8) helytálló­részével kapcsolja. A (7) kapcsolóemel­tyűnek két bütyke van, az egyik a (9) bü­työk a (10) nyomógyűrű révén, mely a 70 (11) ütőszeg körül van elrendezve, a (12) ütőszegrúgó hatása alatt áll; ilyenképpen a (10) nyomógyűrű képezi az ütőszegrú­gónak hátulsó megfekvését. A (12) ütő­szegrúgó, a (10) nyomógyűrű révén, mely 75 a (9) bütyökre szorúl, az (1) závárzatfo-

Next

/
Oldalképek
Tartalom